Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 4. Az árvédekezés
Ha egy védvonalszakaszon a töltés belsejében kialakult víznyomások alapján úgy ítélhető meg, hogy a rézsű felszakadás veszélye már fennáll, a rézsű laposításával, vagy a töltés szivárgásainak szádfallal történő lezárásával lehet a felszakadás veszélyét megszüntetni, vagy legalább is csökkenteni. A felszakadás veszélyének az elhárítása mindig igen nagy arányú védelmi munkát igényel. Ezért ezeknek az elrendelése előtt ajánlatos minden esetben több fúrással, esetleg részletes laboratóriumi vizsgálatokkal is megvizsgálni, hogy a mentett oldali új töltésrész önmagában nem alkalmas-e az árvíz magasságának megfelelő felhajtóerők esetében is, az állékonyság biztosítására. A rézsű felszakadásoknak nincs „esetleges” befolyásoló tényezője. Ezért a felszakadási veszély a védvonalnak mindig adottsága. Azokon a védvonalakon tehát, amelyek egyszer már olyan hosszantartó és magas árvizek hatásának ki voltak téve, mint amilyen az 1965. évi dunavölgyi és az 1970. évi tiszavölgyi árvíz volt, már valószínű, hogy felszakadások nem fognak bekövetkezni. Ilyen szempontból tehát elsősorban az újonnan erősített töltések azok, amelyekben a víznyomásokat az árvizek alatt vizsgálni ajánlatos. A vízoldali rézsű megcsúszása A töltésrézsűk állékonyságával kapcsolatban kell megemlíteni a vízoldali rézsű megcsúszásának a lehetőségét is. A vízoldalon lecsúszhat a rézsűfelület szerkezetes kéregsávja, de — ha a vízoldali fedőréteg erősen felpuhul és szilárdságát veszti — valamilyen alámetsző csúszólapon lecsúszhat a teljes rézsű is. A vízoldalon a töltésre támaszkodó víz nyomása növeli a rézsű állékonyságát. Ezért ezen az oldalon veszélyes csúszás rendszerint csak a gyors apadásoknál következhet be. A vízoldali rézsűk állékonysága szempontjából tehát a védvonalak elsősorban az árhullámok tetőzése után igényelnek állandó megfigyelést. A vízoldali csúszások veszélyére — a vízborítás miatt — csak a töltés koronáján, vagy a rézsű felső részén jelentkező és a szélein a víz felé karé- josodó repedések alapján lehet következtetni. Védekezni pedig ez ellen a csúszás ellen csak a vízoldali rézsűláb igen gyors leterhelésével lehet. A fedőrétegek megerősítése A fedőréteg felpúposodása, feldagadása, vagy fellazulása nem szikes jellegű talajoknál már rendszerint statikus állapotot jelöl. Egy esetleges árvízszint emelkedés esetében azonban ezek a jelenségek a fedőréteg felszakadásához vezethetnek. Ezért ott, ahol ezek már túlzottan jelentkeznek és az árvízszint emelkedése várható, a következményeik ellen védekezni ajánlatos. A védekezés a fedőréteg megterhelésével történhet. Ha a fedőrétegen keresztül nincs számottevő szivárgás, terhelő szőnyeg készítésével, ahol pedig erős a felszivárgás, terhelő bordákkal lehet a fedőréteg súlyát megnövelni (33. ábra). 89