Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 3. A szivárgások következményei
kéregrésznek a töltés aktív részének a felületéről történő lecsúszásával fejeződik be. A rézsűhámlás mindig ott következik be, ahol a talpszivárgás, vagy valamilyen járatos szivárgás a rézsű gyökeres vízrekesztő felülete alól nem tud kifolyást találni, a víz tehát felduzzad addig, amíg nyomása a szerkezetes részt leszakítja. A hámlással azonban megszűnik a visszaduzzasztás és így a hámlás oka is. Ezért a rézsűhámlás önmagában védelmi beavatkozást még nem igénylő, veszélytelen jelenség. Ha azonban a kéregrész a töltés valamilyen vízvezetőbb keretsztjára- tán vagy sávján, esetleg a töltésbe valamilyen mélyebben benyúló féregvagy rágcsálójáraton keresztül kapta a vízutánpótlódást, a hámlással egyidejűleg a töltésben azonnal valamilyen csurgás, vagy súlyosabb esetben pár négyzetdeciméteres felületi sárfolyás is kialakulhat. Az uralkodó árvízi jelenség és folyamat azonban ekkor már nem a hámlás, hanem a csurgás, vagy a sárfolyás lesz. Rézsű roskadás Általában az erősen áteresztő fedőrétegre épült, közepesen, vagy erősen kötött anyagú, esetleg járatos töltések típus jelensége. Oka a mentett oldali rézsűláb és az alatta levő fedőréteg anyagának szilárdság csökkenése, elsősorban az alulról felfelé történő szivárgásokból eredő telítődés hatására és a rézsűláb alatt kialakuló felhajtó erő (17. ábra). A roskadások megjelenési formája: a rézsű lábának hosszú szakaszon, esetleg több 10 méter hosszon történő egyidejű megcsúszása, általában a telítődésnek megfelelő hullámos magasságig. A roskadások a kötött, telítődve is kohézióval rendelkező anyagokból épült töltésekben uralkodóan az alulról-felfelé irányuló szivárgási hatásokRézs ű roskadás Uralkodóan a; fe/szivárgások hatására (kis magasságú, aagg hosszon jelentkező csúszás) a = az a/ta/ajszivárgás nyomásvona/a 17. ábra 63
