Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - B) Talajosztályozó és minősítő rendszerek
Jól sodorhatok, a szálak azonban gyorsan száradnak és keresztben törnek. A vízbe tett eredeti szerkezetű és víztartalmú minta lassan, kérgesen esik szét. Általában а VII talaj osztályba tartoznak a tavi üledékek, a réti agyagok és a tengerek partszegélyi üledékei. VIII. osztály: Finom agyagok Erősen kötött talajok. Rögeik légnedves állapotban is csak kalapáccsal törhetők szét. Felületük szárazon is sima és szappan szerű. Dörzsölve fényesedik, élei nem tompulnak le. Nedvesen jól és sokáig sodorhatok. A vízbe tett eredeti szerkezetű és víztartalmú minta napokig nem esik szét. Általában а VIII talaj osztályba tartoznak a tengeri eredetű anyagok és az erősen szerves talajok. IX. talajosztály: Kövesedett talajok Nedvesen általában nagyobb darabjaik széttörhetők, szárazon azonban szilárdak. Általában ide tartoznak az összecementált rétegek, a kőpadok, a palás anyagok és a puha homokkövek. Szerkezeti csoportosítás A kötött talajok műszaki tulajdonságait a talajszemcsék ásványi és vegyi adottságaitól függő belső szerkezet jellege is erősen befolyásolhatja. Ezért a talajok osztályozásánál mindig meg kell állapítani a minta szerkezeti, vízállósági csoportját is. A mértékadó hézagtényező ismerete nélkül, geohidrológiai osztályozással ez idő szerint csak a C csoportba tartozó szétfolyó szikes és a D csoportba tartozó morzsalékos szerkezeti jelleget lehet elkülöníteni. Az A jelű vízálló és а В jelű duzzadó jellegű csoportba tehát akkor tartozik egy talaj, ha nem sorolható be a két szélsőséges csoport egyikébe sem. A C csoportba tartozó szétfolyó jellegű talajok: A-homoktartalomtól függően kisebb-nagyobb mértékben mind sodorhatok. A talajból nedves golyót gyúrva, annak felülete száradás közben már színváltozás nélkül is repedezni kezd és éles határral, kérgesen szárad. Légszáraz állapotban a talaj rögei még nagy homoktartalom mellett is kézzel csak nehezen, vagy egyáltalában nem törhetők szét. A D jelű, morzsalékos, szerkezetes jellegű csoportba tartozó talajok: Légszáraz állapotban már kis nyomásra is rögökre esnek szét, a rögök azonban nem morzsolhatók össze. Az eredeti szerkezetű, telített minta nagyobb darabjai óvatosan kisebb rögökre bonthatók, de sodorva azonnal elkenődnek, szétfolynak. A vízbe tett eredeti szerkezetű és víztartalmú minta rögökre esik szét. 32
