Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - B) Talajosztályozó és minősítő rendszerek

c) Részletes minősítések

A minőségi jellemzők azokban a réteg vagy földműszelvényekben, ahol a vizsgálatok célja azt megkívánja — természetesen a minőségi szóródások összefoglalási lehetőségeinek a határáig — a talajok talajmechanikai osztályozó jellemzőiből (szemeloszlás, folyási és plasztikus határ) számítással is meghatározhatók.

A szitálással megállapított szemeloszlási görbékből kiszámíthatók a vizet vezető rétegek szivárgási tényezőinek az átlagértékei, rétegzettségi és szabálytalansági mutatói (2.táblázat). Az iszapos-homok rétegeknél a szem2. táblázat

Talajrétegek vízvezetőképességének megállapítása a talajminták szemeloszlása alapján

1. A talajminták szivárgási tényezőjének megállapítása:

Az eljárás érvényes, amíg a szemeloszlási görbe szabályos és a mértékadó szemnagyság (Di0o/0) 0,005 és 0,5 mm között van.

A minták szivárgási tényezője Al’Hazen-Beyer szerint: k = CD'2l0o/0 (D mm, к m/nap) (1 m/'nap = 1,16-10 —4 5 m/s)

Ha a talajminta szemeloszlási görbéjének egyenlőtlenségi mutatója:

kf — А»%/Ао

1,5

2

2,5

3

3,5

4

5

6

7

8

9

10

C:

990

910

870

840

815

790

750

720

700

680

660

640

U:

12

14

16

18

20

25

30

35

40

45

50

60

C:

620

605

590

575

560

540

520

505

490

480

470

450

2. A rétegek hidraulikai jellemzőinek megállapítása a talajminták szivárgási tényezői alapján:

ki = a talajminta szemeloszlásból megállapított szivárgási tényezője di = a talajmintavételek távolsága a furatban d = 2di = az átharántolt rétegsor teljes vastagsága

a) A réteg vízszintes irányú vízvezetőképessége és szivárgási tényezője:

v = 2(di ■ ko; k0 = -V

a

b) A réteg függőleges irányú szivárgási ellenállása és szivárgási tényezője:

„ d -, d

E = 2 —b- kf = —

ki E

c) A rétegzettségi mutató:

, ко

к,

d) A szabálytalansági mutató

^max — ^mii

кщах ~f" kin in

3. A réteg szivárgási tényezőjének területi átlagértéke, több furat adatából számolva :

2’k0

k0 =--------- (n = a furatok száma)

n

4

. A rétegzettségi és szabálytalansági mutatók területi átlagértékei az egyes furatokban meghatározott max. értékkel vehetők figyelembe.

3

33