Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
A csatorna rézsűkön megengedhető belépő gradiens Karpoff szerint: . _ í 1 Jeng ‘ Yv I tg (pc Qc 1 + ec2 A rézsű állékonysági biztonsága: nrs = > 1 ahol qM a csatornába belépő összes víz mennyisége egységnyi hosszon; bc és tc a csatorna talpszélessége és a vizet vezető réteget harántoló mélysége; kc és <pc a csatorna környezetében elhelyezkedő talajok szivárgási tényezője és súrlódási szöge; yv a csatornarézsűk anyagának vízalatti térfogat- súlya. Ha a csatorna rézsűje szűrőzve van és a szűrőréteg legalább 0,35 m vastag, a rézsűk jellemzőit a szűrőréteg adataival kell számítani (90. ábra). A megcsapolás hatásának számítása A megcsapoló rendszerek szivárgási mérőhosszának az ismeretében a megcsapolások hatása már a 8.22 pontok (29)—(31) számú egyenleteivel úgy számíthatók, mintha a töltéslábtól (L -f- A) távolságban egy teljes értékű megcsapolás működne. A szivárgási mérőhosszakkal történő számítások figyelembe veszik azt a vízmennyiséget is, ami a töltés és a megcsapoló rendszer között és a nem teljes értékű megcsapolások esetében a rendszeren keresztül, mint fakadóvíz, a mentett területre jut. Ezért ez a számítási rendszer addig, amíg a megcsapolás tengelyében a nyomásveszteségi vonal a terep felett marad, alkalmas a rendszerben tartott depresszió hatásának a számbavételére is. A fentiek alapján a megcsapolások hatása, ha ismeretesek az eredeti szelvény és a megcsapolás hidraulika jellemzői és a rendszerben tartott depresszió nagysága, a következő egyenletekkel számítható. A megcsapolás hatására kialakuló mentett oldali szivárgási mérőhossz: Ó\ = L + A B„, B' = B„ 1 aj = e s‘ aA 1 + a{2 B,,' — BL, -j- В -f- B,„' 208 90. ábra
