Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

3o' — ~~ (H + S)

A mértékadó felhajtó erő a töltés lábvonalában:

V = ~'-{H + S)-S

B(I

Az átszivárgó vízmennyiség a rendszer (S) terep alatti depressziójával

számolva:

Az egyenletekben az (S) depresszió minden esetben pozitív előjelű a terep alatt, a nyomásveszteségi vonal ordinátái pedig fordítva, akkor pozitív előjelűek, ha nyomási szint a terep felett alakul ki.

A nyomásveszteségi vonal mértékadó ordinátája a 31. számú egyenlet szerint a megcsapolás tengelyében:

a2 = е-'Ь

hL

B/—.«.i )

B0' 1 — d!2 { a2 J

Ha hL = S, a megcsapolás tengelyében a nyomásveszteségi vonal a terephez csatlakozik. A megcsapolás tehát teljes értékű lesz és teljes fakadóvíz mentesítést biztosít. Ez egyúttal a számítás érvényességi határa is.

A számítási rendszerrel az igen bonyolult oda- és visszahatások miatt a megcsapoló rendszerbe jutó víz mennyiségét csak az (S = 0) és az (S = hL) határesetben lehet meghatározni. Ha a rendszerben tartott depresszió e két határérték között van, a vízmennyiség csak közelítőleg, a depressziók arányosításával állapítható meg.

S — 0 esetében a rendszerből a terepen kifolyó víz mennyisége:

<2 no — 4o

2 a!

l + a2i

(A quo Ш 0 is lehet akkor, ha a megcsapoló rendszer a töltéstől már hatástalan távolságban van. A töltés alatt átszivárgó víznek majdnem a teljes mennyisége tehát a töltés és a rendszer között jön a felszínre.)

S = hL esetében a rendszerből kitermelendő víz mennyisége:

q.v.s = go

2 a2

1 + ah

q0' = mindkét esetben a megfelelő depresszióval számított vízmennyiség.

Tetszőleges (S) depresszió mellett a rendszerből kifolyó, vagy kitermelendő víz mennyisége arányosítással számítható.

qu ш— (MMs

hL

Чмо) q.i

MO

14

209