Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - A) A nagy területekre kiterjedő talajvizsgálatok alapelvei
2. Átmeneti talajok Finom-homok, iszapos-homok, homokliszt; IV, V geohidrológiai talajosztály. a) Hidrauliikailag értékelhető vízmozgás (к = 1—10 m/nap). b) Igen erős szemcsekisodrás és folyósodási hajlam, fedőrétegben lebegési állapot, majd „talajforrás” (i0 = 0,6). c) Gyors felületi erózió (v0 = 0,25 m/s). d) Térfogat és szilárdság állandóság (cp = 26°). e) Minőség állandóság. 3. Morzsalékos szerkezetű talajok Szerkezetes, gyökérnyomos-fiéregjáratos felszínközeli talajok; VI, VII geohid- rológiai talajosztály, D csoport. a) Az eredeti fekvésben hidrauliikailag értékelhető vízmozgás (k = 0,05—5 m/nap). b) Gyorsan hátráló és bővülő járatképződés, fedőréteg felpuhulás, felszakadás (*o = 0,85). ej Kérges erózió (v0 = 0,6 m/s). d) A kohézió nem érvényesül sem az eredeti, sem tömörített állapotban (<p =24°, С = О t/m2). e) Nem duzzad, stabil tömörséggel nem rendelkezik, az eredeti fekvésben laza, könnyen összenyomódik (y0 i> 1,1 t/m3). f) Szerkezete lúgos jellegű környezetváltozás hatására megszűnhet. 4. Áteresztő kötött talajok: , Gyengén kötött iszap, homokos-iszap; VI geohidrológiai talajosztály, A és D csoport. a) Hidraulikailag értékelhető, de már vegyes vízmozgás (k = 0,05—1 m/nap). b) Hátráló és bővülő járatképződés, fedőrétegként felpuhulás, felszakadás (io = 0,85). ej Kérges erózió (v0 = 0,8 m/s). d) A telített talajban kohézió nem érvényesül (<p = 24°, C = 0 t/m2). e) A duzzadóképesség kicsi, a stabil tömörség nem érvényesül, hézagai az átszi- várgás hatására növekedhetnek (y0 = 1,1—1,3 t/m3). f) Kilúgozódásra, szerkezetessé alakulására hajlamos (ем = 2—3,5). 5. Vízzáró kötött talajok Közepesen és erősen kötött iszap, agyag; VI, VII, Vili geohidrológiai talajosztály, В csoport. a) Hidraulikai szempontból vízzáró talajok, csak a kapilláris és molekuláris erők hatására telítődnek (k = 0). b) Vízjáratok csak a gyökérnyomok-féregjáratok mentén alakulhatnak ki, csak csiszolódással bővülnek, fedőrétegként felszakadnak (i0 = 0,9). c) Eróziós ellenállásuk nagy, a csatornáikban csak kopnak (vo = 1,5 m/s). e) Minőségi jellegük a savas, vagy a lúgos környezetváltozások szerint változhat [e\, = 3,5—6). 6. Szétfolyó, szikes talajok Homokos-iszap, agyag; VI/IV, VI, VII, VIII geohidrológiai talajosztály, C csoport. a) Kiszáradva gyengén áteresztők lehetnek, telítődve azonban igen erős duzzadás után vízzáróak (kezdeti к = kb 1—2 m/nap). b) Fellazulási lehetőségek esetében telítődve szétfolyhatnak (i0 = ?). c) Eróziós ellenállással nem rendelkeznek (v0 = 0 m/s). d) Kohézióval nem rendelkeznek (<p = kb 3°, C = 0). e) Duzzadóképességük, stabil tömörségük változó (ya = ? t/m3). f) Minőségi jellegük kilúgozódással esetleg megváltozhat (ем J> 6, vagy nem ülepedik). A hidraulikai csoportosítás alapján történő minősítés — figyelembe véve a rétegek települési rendszerét is — már alkalmas arra, hogy egy-egy rétegsorban, vagy földműben várható szivárgások jellege meghatározható 19 2*
