Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - A) A nagy területekre kiterjedő talajvizsgálatok alapelvei
és következményei számbavehetők legyenek. A minőségi jelleggel értékelt rétegződési kép alapján tehát rendszerint már tisztázhatók mindazok a mértékadó talajtani adottságok, amelyek egy-egy létesítmény szerkezetének kialakítását, megvalósításának módját és üzemelésének a rendjét meghatározzák. (Pl. az árvízvédelmi töltések vizsgálatánál a fedőrétegsor vastagsága és minőségi jellege alapján már tisztázható, hogy várható-e a szelvényben talpszivárgás, vagy vízvezető altalaj esetében bekövetkezhet-e a töltés mentett oldali rézsűjében felszivárgás. Egy-egy csatorna tervezésénél pedig már a felső talajok homokos, vagy morzsáiékos szerkezete, tehát minőségi jellege alapján számbavehető a csatornából történő elszivárgások lehetősége és ugyanígy, a csatornával harántolt rétegék minőségi jellege alapján meghatározhatók a csatornarézsűk állékonysági feltételei is.) Nincs még minden esetben tisztázva a vízépítésben a talajok minősítése és a különböző közvetett feltárási módszerek: a szondázások, a geofizikai vizsgálatok, stb. mérési paraméterei közötti összefüggés. Ügy mutatkozik, hogy ezt az összefüggést a minőségi jelleg és a talajok hidraulikai csoportosítása alapján lehet majd egyértelműen kiépíteni. c) A rétegek minősítése Nagy területekre kiterjedő rétegek minőségének számszerű jellemzői kisebb-nagyobb mértékben minden rétegben változhatnak. Ezek a változások pedig sok esetben nemcsak számszerűen, hanem jellegében is befolyásolhatják a rétegben lejátszódó folyamatokat. Ezért az építési földtanban a rétegek minőségét csak olyan módszerekkel lehet megbízhatóan értékelni, amelyekkel a minőségi jellemzők változásai, vagy szóródásai is figyelembe vehetők. A rétegek minősége és a minőségek rendezett, vagy rendszertelen változásai vagy szóródásai, mindig a réteg keletkezési körülményeitől, tehát a réteg anyagának a minősége és a réteg települési rendszere szerint alakulnak ki. Ezért lehetőség van arra, hogy a réteg minőségi jellemzőinek a területi átlagértékével és a réteg települési rendszerének valamilyen mutatójával a nagy kiterjedésű rétegek minősége is, az egész rétegre érvényes módon egyértelműen értékelhető legyen. A rétegek minőségi jellemzőinek a területi átlagértékeit és a rétegek települési rendszerét a feltárások talajmintái alapján, mindig a földtani és genetikai adottságok figyelembe vételével becsléssel, valamilyen talajosztályozással, vagy laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani. A települési rendszerek értékelése Hidraulikai szempontból egy-egy réteg települési rendszere lehet a rétegben lejátszódó különböző folyamatok, elsősorban a szivárgások vizsgálatánál közvetlenül is értékelhető, szabályos rendszer, de lehet olyan szabálytalan rendszer is, amelynek a hatása a folyamatok számszerű értékelésénél legfeljebb csak becsléssel, a minőségi jelleg megállapításánál, vagy közvetve, a vizsgálatok megbízhatóságának a megítélésénél vehető figyelembe. (Lásd: 3. ábra.) 20
