Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
Az előzőkben leírt megfigyelések természetesen önmagukban még nem alkalmasak önálló ítéletekre. Összevetve azonban ezeket a jelenségeket azokkal, amelyek az árvíz magasságának és tartósságának a növekedése után jelentkeznek, már alkalmasak arra, hogy a védvonalon lejátszódó valóságos folyamatok számbavehetők és így a védvonalak jobban megismerhetők legyenek. Az árvízi megfigyelések elsősorban összehasonlítással hasznosíthatók. Összehasonlítható több árhullám jelensége ugyanazon a védvonalon, de hasznos adatokat szolgáltathat a különböző adottságú védvonalakon megfigyelt jelenségek összehasonlítása is. Ezért ajánlatos az árvízi megfigyeléseket mindig és mindenütt egységes formában rögzíteni, majd feldolgozni és értékelni is. Egy ilyen egységes megfigyelési és rögzítési rendszert foglalnak össze a 67., 68. és 69. számú ábrák. 8.0 VÉDVONALAK KERESZTSZELVÉNYEINEK VIZSGÁLATA A védvonalakon várható árvíz alatti folyamatokat és ezek befolyásoló tényezőit, majd a védvonalak vizsgálatának az alapelveit és a megerősítések lehetőségeit az előző fejezetek foglalták össze. A következő fejezet ezért indokolások nélkül, csak képletgyűjtemény formájában foglalja össze azokat a számítási rendszereket, amelyek alkalmasak arra, hogy a védvonalak egy-egy keresztszelvényének az állékonysági és fakadóvíz viszonyai számszerűen is megállapíthatók legyenek. A képletgyüjteményben közölt számítások a biztonság javára történő elhanyagolással, kivétel nélkül már stacionér és permanens, tehát alakilag és mennyiségileg is már állandó jellegű szivárgásokra vonatkoznak és a szivárgások talajtani következményeit is, a talajoknak már telített állapotban kialakuló jellemzőivel veszik számba. Ahol azonban a telítődés folyamata erősen befolyásolja egy-egy keresztszelvény állékonysági viszonyait és számszerűen is értékelhető, a képletgyűjtemény megadja azt a lehetőséget, hogy az esetleges túlméretezés csökkentésére, a telítődés hatása legalább becsléssel figyelembe vehető legyen. A képletgyűjteményben közölt számítások nem az exakt módszerek tankönyvszerű ismertetésére törekednek, hanem irodalmi válogatás alapján olyan számítási rendszereket foglalnak össze, amelyek ha esetleg csak tájékoztató jelleggel is, de minden esetben alkalmasak a védvonalak sokszor igen összetett geometriai, földtani és talajtani adottságainak a figyelembe vételére és így a szelvényekben lejátszódó valóságos folyamatok számszerű megközelítésére is. A képletgyűjtemény az altalajban történő szivárgások vizsgálatára egységesen az áramvonalak függőleges és vízszintes összetevőkre bontásán alapuló rendszert alkalmazza. A töltésekben várható szivárgások megállapítására a Kozeny-Casagrande-Mallet féle eljárást, a rézsűállékonyságok vizsgálatára a Justin féle empirikus számításokat, a rézsűfelület állékonyságának a vizsgálatára pedig a Kar pof f féle módszert használja fel. 162
