Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
A képletgyüjteményben közölt számítások természetesen nem kizárólagosak. A vizsgálatokra felhasználható bármilyen más számítási rendszer is, ha az a védvonalak valódi adottságainak a számbavételét megbízhatóan lehetővé teszi. A védvonalak vizsgálatára közölt számítások matematikai hibahatára a szerzők közlései szerint — összehasonlítva az exakt módszerekkel végzett számítások eredményeivel — nem haladja meg az 5—8%-ot. Lényegesen kisebb tehát a rendelkezésre álló alapadatok, elsősorban a talaj- mechanikai adatok szokásos 15—20%-os hibahatáránál. 8.1 A védvonalak vizsgálatánál általánosan alkalmazott jelölések A jelölések grafikus ábrázolását lásd a 70. ábrán. Geometriai jellemzők: В = a töltés talpszélessége, a víz és a mentett oldali töltésláb közötti vízszintes távolság bk = a töltés korona szélessége АЬр-= a padka szélessége Qv’ Qm — a víz és a mentett oldali rézsűszög ctg-e (3:1; 4:1; stb), tört rézsűknél, vagy padkás töltéseknél különböző indexekkel jelölve mr = a töltés magassága a mentett oldali töltésláb felett mP = a padka magassága b = a mentett oldali rézsű talpszélessége, a mentett oldali koronaél és a rézsűláb közötti vízszintes távolság ba = az anyagárok átlagos szélessége a töltés víz oldali lábától az árok vízfolyás felé eső széléig и* 163 70. ábra
