Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere
A védvonalak altalajában várható szivárgások lehetőségét az altalaj vizet vezető és fedőrétegének a vastagsága és a minősége, a keresztszállítással épített töltések anyagának az uralkodó jellegét pedig a fedőrétegsor minőségi jellege, tehát földtani tényezők határozzák meg. A fedőrétegsor vastagságát és minőségét azonban már több földtani és természetföldrajzi tényező is befolyásolhatja. Ezért a fedőréteg vastagsága és rétegezettsége a védvonalak még egy-egy azonos földtani szakaszán belül is változhat. A fedőrétegsorok vastagsága minden védvonalon hullámosán változik. Lehetnek azonban a védvonalaknak még egy-egy azonos földtani szakaszán belül is olyan szakaszai, amelyeken a fedőrétegsor átlagos vastagsága ugrásszerűen megváltozik. Mélyülhet a vizet vezető réteg és a fedőrétegsor határfelülete, közbeékelődhet a két réteg közé egy finom homok átmeneti réteg, rátelepülhetett a fedőréteg felszínére valamilyen más keletkezésű réteg, vagy az öblözet felszíni adottságai szerint, a felső részeiben átalakulhatott a fedőréteg anyaga is. A fedőréteg vastagsága határozza meg — még ugyanazon vizet vezető réteg esetében is — az altalaj állékonysági biztonságát, a fedőrétegsor vastagságától és minőségétől függ, hogy lehetséges-e a védvonalon felszivárgás vagy kialakulhat-e talpszivárgás. De a fedőréteg minősége határozza meg a keresztszállítással épült töltések anyagának az átlagos minőségét és heterogenitásának fokát, a töltés vízzárósági mutatóját is. A fentiek alapján a védvonalak földtani szakaszait tovább kell osztani a fedőrétegsor vastagságának vagy minőségének az ugrásszerű változásai alapján, most már szivárgási és talajmechanikai szempontokból azonosan értékelhető „típus” szakaszokra. Típus szakaszok 6.32 Műszaki, építési és sorrendi szakaszok Műszaki szakaszok Hosszabb védvonalakon a töltések alakja, környezeti adottságai, az árvíz magasságának, a hullámtér szélességének és az anyagároknak az átlagos méretei, a védendő érték nagysága, a fakadóvizek jelentősége, stb. mind változhatnak. Ezek a változások pedig azt jelentik, hogy a védvonalak állékonysági és fakadóvíz viszonyait esetleg mindenütt más és más környezeti feltételekkel és adottságokkal és különböző módon kell értékelni. Ezért a vizsgálandó védvonalat — függetlenül a védvonal talajtani adottságainak azonosságát képviselő típus szakaszoktól — „műszaki” szakaszokra kell osztani. Nem számít külön műszaki szakasznak az a szakasz, amelyen az árvíz magassága és a hullámtér, valamint az anyagárok szélessége hullámosán változik és a változások méretei statisztikai módszerekkel értékelhetők. Külön kell választani azonban azokat a szakaszokat, amelyeken a töltés előtt anyagárok van, azoktól, amelyeknek a hullámterét anyagárok nem szakítja meg. 120
