Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere
Védvonalak megerősítési munkáinál mindig figyelembe kell venni a gazdaságossági szempontokat is. A védvonalak lehetséges megerősítési módjai közül tehát mindig azt kell kiválasztani, ami a hatékonyság és a megvalósítás költségeinek az összehasonlítása alapján a leggazdaságosabbnak mutatkozik. A gazdaságossági vizsgálatokhoz ismerni kell a megerősítendő védvonal különböző szakaszain az anyagbeszerzési, szállítási, raktározási és építési lehetőségeket, a meglevő és a megépítéshez szükséges gépi felszerelést és annak szükséges teljesítményét. Mivel ezek az adottságok minden védvonalon szakaszonként változhatnak, a védvonalat — függetlenül a típus és a műszaki szakaszoktól — olyan „építési” szakaszokra is fel kell osztani, hogy ennek a szakaszbeosztásnak a figyelembevételével a leggazdaságosabb megerősítési módok szakaszonként vizsgálhatók és kiválaszthatók legyenek. Sorrendi szakaszok Hosszabb védvonalaknak nem minden szakaszán lehet a megerősítési munkákat tetszőleges időben elvégezni. Az anyagnyerő helyek talajvízállástól függő hozzáférhetősége, a hullámtér elöntésének várható ideje, a csapadékos és a száraz időjárás valószínűsége, a rendelkezésre álló géppark teljesítménye stb. alapján tehát a megerősítendő védvonal építési szakaszai között mindig sorrendet kell kialakítani és ennek a figyelembevételével kell a megerősítési munkák organizációs terveit elkészíteni. 6.33 Vizsgálati szakaszok, jellemző és egyedi szelvények Vizsgálati szakaszok A védvonalak földtani és rétegződési adottságait összefoglaló földtani és típus szakaszok, majd a védvonal méreteit, környezeti adottságait és megerősítésének elvi lehetőségeit összefoglaló műszaki és építési szakaszok határai szerint, fel kell osztani a védvonalat most már olyan „vizsgálati” szakaszokra, amelyeken belül a védvonal minden várható folyamata már azonos módon vizsgálható és azonos módon értékelhető. Jellemző szelvények A vizsgálandó szakaszok mértékadó geometriai és környezeti adottságainak a jellemzésére, minden vizsgálati szakaszon az árvíz magassága, a hullámtér szélessége, az anyagárok, a töltés alakja, méretei és környezeti adottságai szerint „jellemző” szelvényeket kell kijelölni. A jellemző szelvények számát mindig a szakasz hossza és adottságai határozzák meg. Rövidebb és „nyugodt” jellegű védvonalakon elméletileg elégséges minden vizsgálati szakaszon csak egy jellemző szelvényt kijelölni. Hosszabb, vagy „nyugtalan” jellegű védvonalon azonban a jellemző szelvények számát növelni ajánlatos. Ha egy vizsgálati szakaszon több jellemző szelvény kerül kijelölésre, a jellemző szelvényéknek lehetőleg az előfordulási hosszakkal súlyozott Építési szakaszok 121
