Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere

réteg vagy fedőrétegsor és a töltés anyagának a minőségi jellege szerint rö- videbb „típus” szakaszokra kell felosztani. Ezzel a felosztással kapcsolatban ki kell jelölni a védvonalak a környezettől eltérő adottságú „egyedi” szelvényeit is. (Pl. műtárgyak, meder áttöltések, mederszegélyek stb.)

A földtani és típus szakaszoktól függetlenül külön kell választani a védvonalaknak azokat az azonos jellegű „műszaki” szakaszait, amelyeken a védvonal formai és környezeti adottságai vagy követelményei különböznek. (Pl. töltés alak, anyagárok, esetleg a régebbi megerősítések módja, belsőségkülsőség, fakadóvíz elleni védelem igénye stb.)

A fentiek után ki kell jelölni a védvonalon azoknak az „építési” szakaszoknak a határait is, amelyeken belül a töltésépítések vagy megerősítések azonos anyagnyerő helyekről és azonos építési módszerrel hajthatók végre.

A szakaszokra osztás elvégzése után, a szakaszok határai alapján fel kell osztani a vizsgált védvonalat most már olyan „vizsgálati” szakaszokra, amelyek a védvonal állékonysági és fakadóvíz, építési vagy megerősítési lehetőségeinek a szempontjából azonos módon vizsgálható és értékelhető adottságokkal rendelkeznek.

Végül minden vizsgálati szakaszon ki kell jelölni olyan „jellemző” szelvényeket, amelyek a végzendő vizsgálatok módjának és igényeinek megfelelő számban és eloszlásban képviselik a szakasz átlagos és szélsőséges rétegződési-talaj mechanikai és geometriai-környezeti adottságait.

A szakaszokra osztást részletesen a következők szerint lehet végrehajtani.

6.31 Földtani és típus szakaszok

Földtani szakaszok

A védvonalak árvíz alatti szivárgásai közül az altalaj szivárgás lehetőségét és mértékét elsősorban az altalaj vizet vezető rétegének a vastagsága és minősége: a réteg átlagos vízvezetőképessége és települési rendszere határozza meg. (Lásd az építésföldtani fejezet táblázatait.)

A vizet vezető réteg mindig földtani tényezők hatására, hosszirányú erózióval kialakult völgyfenéken, a vízfolyás görgetett hordalékának a lerakódásával keletkezik. Ezért a völgy egy-egy öblözetében, vagy a sík vidékek egy-egy tektonikus tömbjén belül, mindig közel azonos vastagsággal és minőséggel rendelkezik. (Lásd: 5. ábra.)

A fedőrétegek minőségének a jellegét — nem számítva most az esetleges helyi átalakulásokat — ugyancsak földtani tényezők: a vízfolyás lebegtetett hordalékának az ásványi és vegyi jellege, valamint szemeloszlása határozzák meg. Egy-egy öblözeten vagy tektonikus tömbön belül tehát bizonyos határok között a fedőrétegsor minőségi jellege is azonosnak tekinthető.

A fentiek alapján a vizsgálandó védvonalat első lépésben a völgy vizet vezető rétegének a vastagsága és minősége szerint „földtani” szakaszokra kell beosztani.

119