Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben
I. RÉSZ FÖLDTANI ÉS TALAJMECHANIKAI VIZSGALATOK a vízépítésben A víz- és mélyépítés nagy területekre, vagy hosszú területsávokra kiterjedő, általában átázásnak kitett földműveinek a tervezése és megépítése igen sok esetben olyan különleges talajmechanikai problémákat vet fel, amelyek megoldására az alapozások, vagy az út-vasútépítés igényeire kialakult talajmechanikai feltárási és vizsgálati rendszerek közvetlenül nem alakalmazhatók. A nagy területekre, vagy hosszú területsávokra kiterjedő talajvizsgálatoknál — összefoglalva: az „építésföldtani” vizsgálatoknál — mindig számolni kell azzal, hogy a terület földtani felépítésétől és rétegeinek a keletkezési körülményeitől függően, helyről-helyre változhat a területet felépítő rétegsorok jellege, az egyes rétegek vastagsága és bizonyos határok között mindig szóródnak a rétegminőségek műszaki jellemzői is. A nagy kiterjedésű területek változó és szóródó jellegű adottságai már önmagukban is igen megnehezítik a terület valódi adottságainak az összefoglaló jellemzésére alkalmas mértékadó földtani, rétegződési és talaj- mechanikai adatoknak a megbízható meghatározását. Még tovább nehezíti ezt a meghatározást az, hogy nagy kiterjedésű területeken a feltárásokat soha nem lehet úgy besűríteni, hogy a feltárások adataiból a valódi adottságok megbízhatóan számbavehetők legyenek. Egy elégtelen sűrűségű feltárás pedig mindig azzal a veszéllyel jár, hogy a feltárási adatok mindenütt a feltárások és a mintavételek helyének a véletlenségétől fognak függeni. A feltárások alapján összeállítható rétegződési kép tehát a valóságtól igen eltérő is lehet és az értékelések eredményeit műszakilag — még a legrészletesebb talajmintavizsgálatok esetében is — helytelen irányba terelheti. A nagy területek vagy hosszú területsávok talajvizsgálatainak a fenti problémáit csak a földtan és a természeti földrajz törvényszerűségeinek a tudatos alkalmazásával és műszaki szempontból a minőségi jellegek alapján történő értékelésekkel lehet áthidalni. 11
