Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - A) A nagy területekre kiterjedő talajvizsgálatok alapelvei
A) A NAGY TERÜLETEKRE KITERJEDŐ TALAJVIZSGÁLATOK ALAPELVEI Magyarország felszínközeli laza üledékes kőzetei általában különböző lejtőtörmelékek, vízhordta és szélfújta üledékek, amelyek egy-egy lepusztulással, vagy neotektonikus mozgással kialakult területen belül, rendszerint mindenütt azonos üledékképződési rendszerben, vagy egymás utáni rendszerekben keletkeztek és a környezeti adottságokhoz is azonos módon alkalmazkodtak. Különösen érvényesül ez a szabály az árvízvédelemben mértékadó völgyi üledéksorokra, amelyek az eróziós pusztulás és építés uralkodóan hosszirányú törvényszerűségei miatt, rendszerint hosszabb völgyszakaszokon is azonos jelleget mutatnak. A földtani és genetikai törvényszerűségek alapján meg van tehát a lehetőség arra, hogy a nagy területekre, vagy hosszú területsávokra kiterjedő feltárások adatai a valóságnak megfelelő módon összefoglalhatók és műszaki célokra is megbízhatóan értékelhetők legyenek. a) Az építésföldtani vizsgálatok módszerei Az építésföldtani vizsgálatok összefoglaló isimertetéséhez — az összefoglaló rövidítése érdekében — értelmezni kell néhány alapvető kifejezést: Talaj (talajminta): különböző minőségű és méretű talajszemcsék halmaza. Réteg: kisebb-nagyobb vastagságban, rendszerint nagyobb területre is összefüggően kiterjedő, azonos üledékképződési rendszerben és körülmények között keletkezett, azonos minőségi jelleggel rendelkező építésföldtani egység. (Pl. azonos rendszerben, de különböző körülmények között keletkezett két folyóvízi üledék: a görgetett hordalékból leülepedett durvább szemcséjű vizet vezető réteg és a lebegtetett hordalékból leülepedett ártéri iszap fedőréteg.) Települési rendszer: a réteg anyagát alkotó különböző minőségű és méretű szemcsehalmazok térbeli elhelyezkedési rendszere a rétegben. Rétegsor: több különböző jellegű és minőségű egymás alatti réteg együttese. Típus rétegsor: több különböző jellegű és minőségű, de egymást nagyobb területen is mindenütt azonos sorrendben követő rétegek együttese. Rétegszám: a tervezett létesítményt, vagy annak üzemelését még befolyásoló különböző minőségi jelleggel rendelkező rétegek száma. (Pl. egy-, két- vagy háromrétegű stb. altalaj.) Minőségi jelleg: egy-egy talajminta, vagy réteg valamilyen földtani, vagy műszaki szempontból kiválasztott adottsága, vagy tulajdonsága, az adottság vagy tulajdonság számszerű értékelése nélkül. (Pl. földtani jelleg: homokeres, kőpadkás, palás, stb.; vagy műszaki jelleg: vízzáró, áteresztő, folyósodásra hajlamos, kohézióval telítve is rendelkező, stb.). Minőség: egy-egy talajminta, vagy réteg már számszerű jellemzőkkel értékelt valamilyen adottsága vagy tulajdonsága. Az építésföldtani feltárási és vizsgálati rendszerben a vizsgálandó területet földtani adottságai, morfológiai és vízrajzi viszonyai, valamint a feltárások talajmintáinak genetikai azonosítása és minőségi osztályozása alapján, azonos földtani felépítésű és azonos jellegű rétegsorokkal rendelkező típusterületekre és ezen belül esetleg kisebb egyedi területrészekre kell osztani (1. ábra). Utána a rétegsorok keletkezési körülményeinek, genetikai 12
