Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)
3. A természetes vizek halászata
póló csatornák, leürítő zsilipek építésével lehet megvalósítani A lehalászhatóságot az előbbiek mellett a halágy létesítése segíti elő. A tárolóhely megépítését a termel hal mennyisége dönti el, 30—50 tonna feletti mennyiség már indokolja egy nem túl magas költségigényű haltároló hely kiépítését (erre vonatkozó normatívák a tógazdasági fejezetben találhatók). A tó (tavak) megközelítését az elválasztó töltés megépítése megoldhatja. Ameny- nyiben szükséges, szóba jöhet kiépített út is. A gépesítést elsősorban motoros csónakok, szálító szalag, halkiemelő szivattyúk, járművek beszerzése jelenti. Felszerelést hálók, szerszámok, munka- és védőruhák stb. jelentik. A tavakhoz tartozó műszaki létesítmények színvonalát, méreteit, méretezését mindenekelőtt gazdaságossági kérdések döntik el. Megvalósításuk révén növekszik a termés, csökken az előállított hal költsége és így a megtérülés ideje. A ráfordított ösz- szegnek minden esetben arányban kell lennie az előállítható termék mennyiségével és értékével, az elérhető eredménnyel. A jelenlegi közgazdasági viszonyok mellett a 12—18 év közötti megtérülési idővel tervezett holtág korszerűsítés elfogadható. 3.52. A víztározók halasításának feltételei A víztározók tervezése során a halászat, a haltermelés lehetőségét minden esetben fel kell mérni, hogy az építésnél a megszervezhető haltermelés színvonalától függően, a halászat műszaki feltételeit is biztosítani lehessen. A vízfolyások felhasználható vízkészletei országosan kimerülőben vannak. A növekvő vízellátási, vízhasznosítási igényeket egyre nehezebb kielégíteni. A folyók, patakok vízmérlegén tározással jelentősen lehet segíteni. Ezért egyre növekvő számban határozzák el különböző rendeltetéssel tározók építését. Hazánkban az Országos Vízügyi Hivatal adatai szerint jelenleg közel 180 db 6700 ha területű mezőgazdasági hasznosítású tározó üzemel. (Ezenkívül kb. 50 db ipari és ivóvíztározó, 32 millió m3 víztérfogattal). A tározott víz hasznosítása több irányú. A tározókat létesítsük földrajzi helye szerint más-más módon építik. A tározók területnagyság és a víz mélysége tekintetében is eltérnek egymástól, ezért több szempont szerint osztályozhatók. Típus szerint beszélhetünk: dombvidéki (völgyzárógátas), síkvidéki (körtöltéses) meder vagy hullámtéri tározókról. Jelleg szerint: egy- és többéves tározókat ismerünk. A tározók területe alapján kis (10—50 ha), közepes (50—100 ha), nagy tározók 3 33
