Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

3. A természetes vizek halászata

(100 ha terület felett) vannak. A tárolt víz felhasználása, hasznosítása alapján ipari víz, ivóvíz, öntözővíz (mezőgazdasági hasznosítás) szolgáltató tározók épülnek.

A tárolt víz hasznosítási iránya a tározó építésének elhatározásakor tisztázódik. Tározók létesítésekor mesterséges tó jön létre. Egy tó létrejötte általában halászat, a halasítás gondolatát és lehetőségét is felveti. Tehát a tározott víz a kijelölt szükséglet kielégítése mellett másodlagosan magában hordozza — járulékos hasznosítási módként — a haltermelés lehetőségét. A tárolt víz elsődleges felhasználását megelőzően egy kiegészítő, mellékhasznosítási forma iktatható be a halászat útján. Ez, csak ha a már megépült tározók területét tekintjük, igen számottevő haltermelő bázis.

A tározók halasítása nem egyszerű feladat, mivel a haltermelés feltételei mások, mint a mesterségesen megépített halastavakban. De különböznek a természetes tavaktól és folyóktól is mint haltermelőhelyek. A tározók is jelentősen eltérnek egymástól. A haltermelés kialakult, kialakítható feltételei tekintetében földrajzi helyük, jellegük, nagyságuk, a tározott víz felhasználási iránya miatt. A tározók vize, mint halélettér, más-más értékű, egymástól lényegesen eltérő lehet. Az egyes tározók haltermő képességét, haltermelési szempontból értéküket, a halasítás intenzitásának fokát a következők határozzák meg:

A rendelkezésre álló víz mennyisége, a vízállás változásai a tény észidő alatt:

— a tározó típusa,

— a tározó jellege,

— a tározó földrajzi helye, a terület éghajlati, domborzati viszonyai,

— a víz átlagos mélysége,

— a tározott víz elsődleges hasznosítása.

A halasítás csak mint járulékos hasznosítási lehetőség jöhet szóba a tározóknál. A tározott víz mennyisége, ezzel együtt a vízzel borított terület nagysága, a vízhasználat, ill. a pótlások következtében változik. A tározók típusától, jellegétől, az elsődleges felhasználástól függően igen változatos, eltérő lehet. Ezért a halasítás tervezésekor mélyrehatóan meg kell ismerni, fel kell tárni a tározó vízviszonyait, annak várható változásait a tenyész- idő alatt. Meg kell határozni azt a területet, amely a tenyészidő alatt tartóssága, a víz mélysége szempontjából a halasítás mértékét meghatározza.

34