Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

3. A természetes vizek halászata

A nagy folyók és a Duna halállománya adott. Halállomá­nyuk alakítására, irányítására kevés lehetőség adódik. A hozzá­juk tartozó holtágak haltermelése a jelentősebb. A kis folyók már kedvezőbb feltételekkel rendelkeznek a halászatot illetően. Általában jó halasvíznek számítanak, főként az év egyes időszakában a halfutások és csoportosulások idősza­kában. A patakok és csermelyek önmagukban halgazdaságilag nem jelentős vizek. Mivel a sokkal értékesebbnek ítélt víztározók lé­tesítésének alapját képezik, másodlagosan van jelentőségük. A csatornák (öntöző, belvíz stb.) halgazdasági értéke a ha- lak elszökését megakadályozó műtárgyak megépítésével jelentő­sen növelhető. 3.2. TERMÉSZETES VIZEINK MINŐSÍTÉSE HALGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL A „zárt”-nak tekinthető állóvizek alkalmasabbak halhús termelésére, mint a folyóvizek. A termelés fejlesztésének lehe­tőségei és tartalékai elsősorban a tavak, tározók, mentett oldali holtágok területén találhatók. Az állóvizekben nagyobb a nemes­halak aránya, magasabb hozam érhető el, a kihelyezett hal megmaradása kedvezőbb, a hozamfokozó eljárások hatásosabban alkalmazhatók. A folyók között a kedvezőbb haltermelési feltételek közé sorolást az dönti el, hogy a folyó árterületén belül milyen az arány a főmeder és a holtágak területe között. Találhatók-e és milyen számban más vizek befolyásai, szigetek, sarkantyúk. Egy folyón belül is az a szakasz a jobb, amely több mellékággal, holt­ággal, torkolattal, szigettel rendelkezik. Az utóbbi időben egy ilyen lényeges — korábban ilyen mértékben nem ismert — meg­határozó feltétel, a vizek szennyezettsége, is felveti az alkalmas­ság kérdését. Sajnos, egyes folyóink (pl. a Sajó) a nagymértékű szennyezettség miatt halászati szempontból teljesen elértéktele­nedtek. Minden víz értékének meghatározója a halászat szempontjá­ból a vízben levő halállomány nagysága és minőségi összetétele. Erre az évi zsákmány (megfogott hal) összes súlyából és azt al­kotó különböző halféleségek arányából lehet következtetni. Az éves zsákmány értékelésekor meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazott fogási módszerek megfelelnek-e a kérdéses víz min­23

Next

/
Thumbnails
Contents