Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)

1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások

30

A folyók többcélú hasznosításának előretörésével párhuzamosan növekednek az igények a folyószabályozással szemben is. A szabályozással kizárt áramlási holt terek feltöl- tődése, különösen kevésbé hordalékos és nem mozgó medrü folyókon (pl. Dunán), évtizedekig is eltart. Az elzárt mellékágak, lefüződött holtágak feltöltődése még ennél is lassúbb. A lassú feliszapolódás a parti szűrésű kutak előtt a viz minőségének romlását eredményezi, de igen kellemetlen U- dülőpartok közelében is. A mellékágak, holtágak kedvelt horgász és üdülőhelyek. A partok mellé település éppúgy mega- kadályozhatatlan, mint a holtágak feltöltődése, elmocsara- sodása. Az urbanizáció mindkét folyamatot gyorsítja. Az ü- dülőtelepek kialakulása az elmocsarasodést mindig megelőzi, aztán a folyószabályozástól várják a helyzet megjavítását. Az igény minden esetben a mellékág megnyitása és fenntartása. A megnyitás ellenkezik a folyószabályozás alapelvével, a mederképző és annál kisebb vízhozamok koncentrálásával. A fenntartás örökös küzdelem a törvényszerű elsorvadás ellen. Ugyanakkor a környezetvédelmi igények jogosak mindenhol, ahol több érdek találkozik. Az ellentmondás csak úgy oldható fel, ha a folyó szabályozásával kizárt holt medrek, mederrészek feltöltése megelőzi a partmenti területek hasznosítását.

A kotrás és feltöltés szoros összefüggése, a viz alóli kotrás, a vizi szállítás és vízről történő beépítés kedvező lehetősége még sikkor is a folyami kotrást helyezi előtérbe, ha egyébként a feltöltés part felől is megvalósítható lenne.

1.2.7 Part biztosítás

Biológiai vagy épitett partbiztositások alapja minden esetben a földmunkával rendezett partrézsü. Partrendezésnél