Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.3 Építőanyag kitermelés
31 a földmunka tömege általában kicsi. Az uezókotrók nem alkalmasak tervezett rézsű kialakítására. Viz alatti természetes rézsii azonban lépcsős vagy függőleges falu kotrással és a talaj leomláséval kialakítható. Partbiztosításnál és bevágásnál az uszókotrók alkalmazása csak nagy tömegű durva földmunkára vagy a viz alatti, ugyancsak nagy mennyiségű föld eltávolítására célszerű. Kis volumenű munka és pontos rézsű képzésére a száraz kotrók megfelelőbbek. 1.3 Építőanyag kitermelés Hazánkban a szabályozási kotrások mennyiségét nagyságrendekkel meghaladja az anyagnyerési kotrás tömege. A kavics és a homok az építőipar alapvető adalékanyaga. A kitermelt építőanyagot a lelőhelytől a felhasználóig kell számtani. Az adott szállítási lehetőség a viziut. Az anyag kirakható a part mellé települt felhasználó kiépített fogadóállomásán közvetlenül, vagy olyan közbenső parti deponia helyet kell keresni, ahonnan az anyag közúton gazdaságosan a beépítési helyre szállítható. A minőségi követelmény és az adott felhasználási hely határozza meg az anyagnyerési kotrások eltérő jellegzetességét minden egyéb célú mederkotrástól. A többi kotrásnál elsődleges szempont a kitűzött cél leggazdaságosabb megvalósi- tása, ami szállítási távolság és a kotrási technológia optimális megválasztásával érhető el. Homok és kavics kotrásnál a szállítási távolság a lelőhely függvénye, mig a kotrási technológia lényegében adott. Tervezési lehetőség a lelőhelyek és a kavicskészlet' előzetes feltárásánál és a szállítás szervezésénél van. Ha a lelőhelyek korlátozottak, az optimá-
