Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások
29 lett le többszöröse a ténylegesen átvezetett vízhozamnak. A fenntartási kotrásoknak kevésbé tipikus eBete a folyami kikötők, rakodók és hajóállomások előtti kotrás.Ezeket a hajóállomásokat a hajóuton kiviil, azaz eleve kedvezőtlenebb mederrészen kell elhelyezni. A megközelitést biztosító első kotrás az épitési munkák közé tartozik, de ezt is csak szükség esetén tervezik. Az elegendő vízmélységet a folyó szabályozásával és a hely Jó kiválasztásával kell biztosítani. A kedvező feltételek nem minden esetben biztosíthatók, ezért fenntartási kotrás a folyami kikötőknél is szükséges lehet. Gyakorisága lényegesen kisebb a medencés kikötők kotrásánál, és a kotrási anyag minősége is az iszap és a mederanyag között várható, ezért annak elhelyezése vagy hasznosítása könnyebb. 1.2.6 Szabályozást kiegészítő partrendezés Az egyes szabályozási müvek közvetlen célja vagy a part bevédése vagy a meder szűkítése. Szűkítésnél a müvek mögött holt tér keletkezik, melyet hazai gyakorlatban nem töltenek fel a szabályozással egyidejűleg. Ellenkező gyakorlat figyelhető meg Amerikában, ahol a szabályozáson kivüli meder- részt azonnal kotrásból feltöltik. Az általános gyakorlat ellenére ilyen példák nálunk is találhatók. A Duna magyarországi felső szakaszán a görgetett kavicshordalék lerakódása állandó feltöltődést, zátonyképződést okoz, és emiatt azt rendszeresen ki kell kotorni. A kavicsot ' elsősorban a felhasználóktól való nagy távolsága miatt építőipari aladékanyagnak ma még nem szállítják el, igy szükségszerűen'az egységes partvonalat kialakító müvek mögötti holt terek rendezésére és feltöltésére használják fel.
