Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások
27 lépcső alvizi mederkotrása is. A feladat az alvizszint süly- lyesztése az esésmagasság növelésére, de emellett biztosítani kell az előirt baj out mélységet is. Ezt úgy érik el, bogy az erőmű szelvénye alatt 20-30 km-es szakaszon a medret a hajóút teljes szélességében - alvizi csatorna kotrásához hasonlóan - kikotorják. A nagyobb teljesitmény, a viziszállitás lehetősége és a hidromecbanizáció előnyei érvényesíthetők a medencés kikötők medencéinek kotrásánál. Itt nincs szükség víztelenített munkaterületre mivel a rakodópartok alapozása viz alatt is épithető. 1. 2.5 Fenntartási kotrás A kikötők bejáratai, csatornái, medencéi, a duzzasztók feletti bögék, a beeresztő- és hajózsilipek előtti és mögötti lassú folyású medrek, valamint a tavak a tápláló vízfolyás torkolatánál a kiülepedő lebegtetett hordaléktól ismételten feliszapolódnak. Amikor a lerakódás már akadályozza a hajózást, az iszapot kotrással el kell távolítani. A kotrást általában 2-3 évenként meg kell ismételni. A fenntartási kotrások jellegzetes gondja a kotrási i- szap elhelyezése. A földek hasznosításával a települések és üdülőtelepek fejlődésével, terjeszkedésével egyre nehezebb lerakóhelyet találni, és az alkalmas területeket hosszú időn keresztül a deponálás céljára fenntartani. Az egyéb célra hasznosithatatlan területek a kotrási anyaggal, városi szeméttel, épitési törmelékkel és földdel egyre gyorsabban telnek meg, majd hasznosítás után deponálási lehetőségként elvesznek. Az üritőhelyek kimerülésével csak a bor da lék szál látók épe b mederbe való visszajuttatás lehetősége marad fenn.Az
