Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)

1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások

26

Hidromechanikns kotrással a mederátvágás és a mellékág elzárás összekapcsolható. A vezérárokból kotort anyag elhelyezhető a mellékágban, mint az elzárás alapja. Az elzárás anyaga nyerhető a vezérárok kotrásából vagy a későbbi holt mederből. Az összekapcsolás feltétele, hogy az átmetszés megnyitása előzze meg az elzárást.

1.2.4 Uj meder kotrása

A vízlépcsők műtárgyai épülhetnek a mederben körüljárással, de gyakoribb az átvágásban történő építés. Ez utóbbinál a létesítmény megépítése után kell az uj medret kikotorni és a régit elzárni. A szabályozási mederátmetszéstől abban különbözik, hogy a teljes keresztszelvényt azonnal ki kell kotorni, ami jelentősen nagyobb kotrót élj esitményt i- gényel, és a kikotort anyagot is teljes mennyiségben el ksll helyezni.

Üzemvizcsatornás erőmüveknél az üzemviz csatornát kell kikotomi. Az uszókotrók alkalmazásánál itt nehézséget jelent, ha a csatornát az érdesség csökkentésére vagy szivárgás ellen burkolni kell. Az uszókotróhoz ugyanis elárasztás, mig a burkoláshoz száraz meder kell. (Üzemvizcsatornás erőmű épül Gabcikovonál)

Mederben, körülzárással épül a nagymarosi-vizlépcső.Az építést egy ütemben végzik, a körülzárás lezárja a jelenlegit meder teljes szélességét. A vizlevezetést és a hajózást megkerülő mederbővítéssel kell biztosítani. A viz a kotrási területről nem szorítható ki. A mederbővités szélessége a szárazkotrók hatósugarát meghaladja, a vízjárással számolni kell. Tipikus uszókotrós munka.

Nem uj meder, de jellegében ide sorolható a Nagymarosi-viz-