Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.1 Kotrási technológiák
195 Amennyiben a kotort talajban a homok és kavicstartalom e- gyüttesen az 50%-ot nem éri el, a mennyiség meghatározása - a kotrás helyén törtfenő elő- és utófelméréssel - anyaggödörben , 3 merve történik tömör m -ben. A szállitási távolság mérése megkezdett kilométerben történik. Elszámolási kategóriák 0-3 km, 3,01-8 km, tovább kilométerénként. Egy kirakóhelynek az a terület tekintendő, ahol a depónia ösz- szefüggő és a kirakás egy ütemben elvégezhető. 1,0 m kotrási rétegvastagság alatt és állóvizi szállitás esetén az egységárakat felárral növelik. 3.1.22 Hidromechanizációs technológia (II. techn. ,F0KA) Meghatározás: mederkotrás és feltöltés készitése nyomócsöves szivó-nyomó vagy vedersoros nyomókotróval, zagyos (hidromechanizációs)anyag- mozgatással, A kotrási és feltöltési munkát végző teljes gépcsoport a következő: szivó-nyomó vagy vedersoros nyomókotró, lakóhajó, lakókocsi, üzemanyag tankhajó, raktár- és szerhajó, kis vontató hajó, csőrakó daru, csőszállító kocsi, gumikerekes vontató, csőfeladó ponton, átemelő állomás. Alkalmazható iszap, homokos kavics és kötött talajokban.A talaj minőségét szemcsés talajoknál szemátmérő, kötött talajoknál plasszitkus index (ip) alapján kell osztályozni. Minősités a dijszámítás szerint: hig iszap Ip nélkül homok 0,1-2,0 mm apró kavics 2,0-15,0 mm gyengén kötött agyag és iszap Ip<15 % kötött agyag 15 % < Ip<25 %