Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.1 Kotrási technológiák
196 Amennyiben a talaj kötöttsége vagy egyéb körülmény az u- szókotróval való fejtést kétségessé teszi, a vállalkozó és a megrendelő megállapodhat előzetes próbakotrásban. Az Ip 25 % - nál nagyobb, erősen kötött kemény agyag, márga, homokkő, kong- lomerát és egyéb megkötött talajokat előlazitással (robbantás) alkalmassá kell tenni uszókotróval való fejtésre. Az előlazitott talajokat, a 10%-nál nagyobb mértékben gyökérrel átszőtt és különböző szilárd anyagokkal szennyezett talajokat kötött agyag minőségként kell számításba venni. Ha a 15 mm szemátmérő feletti kavics mennyisége 10%-nál nagyobb, a költségvetés kiírásánál módosított tételt kell alkalmazni. Vegyes összetételű talajoknál az egyes osztályok százalékos előfordulását megrendelő és vállalkozó együttesen állapítja meg. A feltöltés célját szolgáló kotrásoknál a műszaki tervben dokumentálni kell, hogy a tervezett kotrási helyen és a tervezett kotrási szintek között levő talajrétegek feltöltésre al- kalmassak. Elszámolás a kotrási mennyiség, a szállítási távolság és az anyag minősége szerint történik. Az anyagmennyiség meghatározása általában a kotrás helyén, elő- és utófelméréssel, anyaggödörben mérve történik tömör ingben. Anyagnyerés céljából végzett kotrás esetén a feltöltés helyén is lehet ellenőrző méréseket végezni. Amennyiben az u- tófelmérés csak a feltöltés helyén végezhető el vállalkozó zagyveszteség felszámítására jogosult. A munka végzéséhez szükséges útvonal kotrásokat a mennyiségbe be kell számítani. Az anyag szállítását a vizen pontonra szerelt uszóvezeték a parton földre fektetett vezeték végzi. A kotrógép mozgásához minimálisan 80-150 m-es uszóvezetéket kell biztosítani. A
