Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
3. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások technológiái - 3.1 Kotrási technológiák
194 A kotrási szállítási és eleválási munkákat végző teljes gépcsoport a következő: vedersoros uszókotró, kirakószalagos elevátor, vontatóhajó, anyagszállitó uszályok, lakóhajó, üzemanyag tankhajó, raktár- és szerhajó, boxer hajó. Alkalmazható kavics, homokos kavics és homok talajban. A talajok osztályozása szemnagyság alapján történik. homok: 0,1 < D < 2,0 mm kavics: 2,0 < D < 100 mm homokos kavics: 15-70 % homoktartalommal ahol D a talaj szemcseátmérőjét jelenti. Amennyiben a talaj kötöttsége, vagy egyéb körülmény a vedersoros kotróval történő fejtést kétségessé teszi: vállalkozó és megrendelő megállapodhat előzetes próbakotrásban. Ha a talaj 10%-nál nagyobb mennyiségben tartalmaz 100 mm-nél nagyobb szemátmérőjü kavicsot, görgeteget, kötött rögöket vagy egyéb a kotrógéppel nehezen fejthető anyagot a kivitelező többlet- költséget számol fel. Elszámolás a kotrási mennyiség, a szállítási távolság és a talaj minősége szerint történik. Az anyagmennyiséget a szállitóuszályok merülési mércéinek leolvasásával köbözési számítással állapítják meg,hitelesített köbözési táblázat alapján. Az anyag súlyának meghatározásához uszályonként a mérceleolvasások átlagát kell számításba venni. 3 A súly m -re történő átszámítás kulcsai: , 3 kavics es homokos kavics: 1 m = 1,9 tonna •3 homok (nedves, vizes): 1 nr = 1,6 tonna Eltérések a Duna 1791 fkm feletti szakaszán:- bármilyen talajban végzett kotrást homok talajban végzett kotrásként kell elszámolni- átszámítási kulcs kavics és homokos kavics talajnál: 3 1 m = 1,8 tonna.
