Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

219. Jaszeniczky József. Jaszerniczky névvel is előfordul. Az Institutumban kapott oklevelet 1807. augusztus 14-én, de első szigorlatát a geometriából már 1801. április 22-én letette. 1827-ben máramarosi kamarai főmérnök volt, s a Tisza korai szabályozási ügyeit intézte. 1834-ben Zsurknál csináltatott átvágást a Tiszán. Más szabályozási munkálatairól is tudunk, s ebben az évben pl. 3 mérnököt helyezett át Tiszaújlakra, hogy a Tiszán dolgozzanak. 1835. február 5-én Máramaros megye közgyűlése panaszt tett ellene,1 hogy a Talaboron olyan magas gátat emeltetett Vajnág és Hímező között, amely a vizet nagyon felnyomja. 1836-ban azokat az általa készített szabályozási terveket kérte vissza az Építési Igazgatóságtól, amelyeket a Bodrogra készített, s amelyeket még 1824-ben küldött fel, különben elavulnak azok. 1840 táján Munkácsról keltezi jelentéseit. Jaszeniczky mindaddig intézte a Felső- Tisza szabályozási ügyeit, amíg azok át nem kerültek a Tisza- völgyi Társulat hatáskörébe. 1846 elején még kerületi mérnök volt.

220. Jundinity György. 1847-ben a Tapoly-Ondavára készített szabályozási terveket a Sóskút és Szürnyeg közti szakaszhoz, s hossz-szelvényeket is mért e folyókon.

221. Juritskay Lajos. Régi kamarai mérnök lehetett. 1807-ben a Fehér-Körösön szintezett.

222. Kainrath Lajos. Valószínűleg az Esterházy-uradalom mérnöke volt, aki többek között Ruszt városka térképét is elkészítette. 1783-ban felvette a Fertő és Hanság, valamint az ideszakadó Rába, Répce, Ikva folyók torkolati szakaszát.

223. Kaiser János. Oklevelét az Institutumban 1786. július 19-én vette kézhez. Buda város mérnöke lett, aki 1787-ben térképre vetítette a budai határ déli részében egykor elterült Nagy-mocsarat és Hosszú-mocsarat.

224. Kakas János. 1817-ben született Etyeken (Fejér m.). Oklevelet az Institutumban kapott 1839. december 16-án. Sopron megyében dolgozott, s főleg kataszteri térképeket készített, de van egy igen szép vízrajzi lapja is a Hanságból Tétény község határáról.

225. Kalnassy Mihály. 1792-ben született Harkányban, Zemplén megyében. Sárospatakon a filozófiát abszolválta, azután az Institutumban tanult. Oklevelét 37 éves korában kapta az Insti- tutűmből 1830. október 23-án. 1833-ban mint magánmérnök pályázott a Tisza-méréshez, s akkor Szabadkán lakott. Hogy felvették-e, nem tudjuk.

226. Kamőczy Gábor. 1791-ben született Sebesen, Sáros megyében. Első szigorlatait az Institutumban már 1816. augusztus 23-án

61