Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

tehetségű magyar vízimérnök emiatt végleg szembekerült egymással., és sohasem tudtak együtt dolgozni.

1831- ben készült el a Fehér-Körös-csatorna tervével. Nagyszabású tudományos irodalmi működésével szerzett érdemeiért a Tudományos Akadémia 1831. február 17-én 1. tagjának választotta meg..

1832- ben készítette Beszédes egyik szép térképét Póka Antal, Halász Ignác és Vörös József közreműködésével. »Rendezési terve a’ Duna egy részének és az egész Sárköznek, mellyel Tekintetes, Tolna Vármegyében a’ Dunának görbületeit, ezeknek javait átmetszéseit, sárközi lapájtmentő töltéseket, Szegszárd alá javasolt hajó- utat, és a' Sárvíznek rendbehozott, ’s a’ Dunába leendő új befolyását mutatja ...« című lapját.

A Nádor-csatornának elnevezett Fehér-Körös-csatorna munkálatait 1834-től 1840-ig vezette, s akkor készült el az építéssel. Közben a Sárvíz munkálatok is tartottak még, s ezekkel kapcsolatban Beszédesnek át kellett vágatnia a Baja és Báta közötti Duna-kanya- rokat is. 1836-ig mintegy 600 km-nyi csatornát ásatott. Ezekkel egy időben a Sebes-Körös és Berettyó szabályozása is foglalkoztatta, s ott is lecsapolt 300 000 k. h. területet.

1836-ban Nagyváradra nevezték ki Vargha János helyébe a. Körösök szabályozásának vezetőjéül. Ezentúl »Körösi k. Bizottsági igazg. vízmérnöknek« írta magát. Itt főleg a Fehér-Körös szabályozásával foglalkozott. Jelentéseit, amelyeket az Építési Igazgatósághoz küldöttj, az akkor ott dolgozó Vargha és Vásárhelyi állandóan kifogásolták, mert szerintük hiányzanak belőlük a pontos, számszerű vízépítési adatok.

A Grác—Kolozsvár közti hajós-csatorna tervét először 1836-ban hozta napvilágra »Magyar Országi hajós folyó nagy ágazat« c. értekezésében. Fő figyelmét további munkálkodásában már ez a nagyszerű terv kötötte le, bár továbbra is sokfelé dolgozott,: s egy időben volt vezetője a Kapos, Sió, Sárvíz, Balaton, Körös, Berettyó, Ipoly, Bodrog lecsapoló munkálatainak.

Legnagyobb vonalú terve mégis a Duna—Tisza-csatorna megépítése volt. Ezt részletesen kidolgozta és a vármegyék elé terjesztette, hogy azt az országgyűléssel ismertessék. Az 1839/40. ország- gyűlés érdeklődéssel fogadta tervezetét, s az érdeklődők Vécsey Miklós vezetésével 1839. szeptember 1-én meg is alakították a Duna— Tisza Társaságot. A nádor a tervezetet egy szakértő bizottságnak adta ki, Beszédes pedig részletesen leírta »Kolosvártól Grécig hajózható, országos nagy csatorna tervének és a földszín' ’s folyó-vízágy óltalmi tervének rövid előadása« címen, amely 1839-ben jelent meg.

Beszédes tervét az országgyűlés is elfogadta az 1840. évi 38. t.. cikkel, terveit Bécsben Francesconi és Nobili nagynevű szakértők

24