Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke

tetve: Dunántúl a budai Jánoshegy, a székesfehérvári Meleghegy, továbbá a Szárhegy (Vértesben), Garabhegy, Csernyedhegy, Zengővár (Baranya), Hartahegy Dunaföldvárnál, a Nagyperkátánál levő magaslat; a Dunán inneni területen Naszál,1 Kerepesi magaslat, Rácz- keve, Alsónémedi, Baja mint akkor a Tiszához legközelebbi háromszögelési fixpontok. A katonai háromszögelés tehát akkor még nem jutott közelebb a Tiszához. Megadja a jegyzőkönyvi kivonat az Alsónémedi és Nagyperkáta közti távolságot, valamint a bátai és a szekszárdi Csókahegy közti távolságot ölekben és azok logaritmusaiban. Ezekből az adatokból kellett Huszárnak elindítania az egész Körösvidék felmérését.

1818. november 9-én immár nagyváradi kelettel egy részletes utasítást írt a hozzája beosztott mérnökök számára a felvételezésre vonatkozólag. Ebben előírja, hogy milyen elemekre terjedjenek ki a felvételezések, hogyan és milyen színekkel rajzolják be a tereptárgyakat, milyen mértékarányban dolgozzanak, hogyan redukálják a már meglévő térképeket, miképpen történjék a szintezés, hogyan készítsék a felmérési jegyzőkönyveket. Ezek az utasítások igen részletesek és matematikailag is ki vannak dolgozva (»Instruktion für operirenden Herrn Ingenieure. Körös Flüsse Mappirung«). Hozzája vannak mellékelve 1818. október 28-i, akkor még Gyulán kelt részletes adatok a használandó pantográfról.

1818. november 30-i kelettel azt jelenti Huszár Nagyváradról, hogy megkezdték a felhasználandó térképek redukcióját. Ö maga hozzáfogott már a Sebes-Körös szintezéséhez Nagyvárad és Várad- ■olaszi között. Pyrker mérnököt leküldötte a Fekete-Köröshöz a meglevő térképek összegyűjtése és Nagyváradra való szállítása céljából, Keller Ignác megkezdte a felvételezéseket és szintezéseket, Schmidt György november 26-án ugyancsak megérkezett, és Szeghalom térképének redukciójával foglalkozik. Ezzel az első jelentéssel indultak meg a Körös mentén azután évekig tartó munkálatok. Huszár ettől kezdve havonta küldte jelentéseit a munkálatok menetéről, sőt néha egy hónapban több jelentést is útnak indított az Építési Igazgatósághoz.

1818. december 31-én kénytelen jelenteni, hogy a felhasznált térképeken igen sok eltérést találnak a vizek folyásának rajzában a valóságtól, s ezeket mind ellenőrizniük kell a terepen, ami igen lassítja a munkálatok előrehaladását. Különösen rosszaknak találják az aradi kamarai uradalom térképeit, amelyeket 1777 és 1782 között vettek fel. Ezek felhasználása helyett célravezetőbb volna egészen új felmérést végezni. Egyúttal kéri az Építési Igazgatóságtól, hogy küldjék meg neki Tessedik Sámuel térképeit a komádii árterületről.

215