Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 6. A Körösök és a Berettyó vízkömyéke

Mérnökeivel egyelőre meg volt elégedve, csak Pyrkerre sűrűsödnek panaszai.

Maga Huszár nekilátott a háromszögelési hálózatnak a kapott katonai adatok alapján való kifejlesztéséhez. 1819. március 31-érc Nagyperkátáról még kiegészítő adatokat kért a háromszögelés pontossága érdekében.

Nagyperkátától kiindulva Kunszentmiklós, Kecskemét,) Szolnokon át számos közbeeső állomás beiktatásával vezette le a hálózatot a Körösvidékre. Ezt a munkálatot maga végezte Schmidt segédletével. Kunszentmártonban érték el vele a Körösöket. Különösebb nehézségeket okozott a hálózatnak a Bihar-hegység lábai előtt való kifejlesztése az ottani sűrű erdővidék miatt. 1819. július 4-i jelentésében be is számolt róla, hogy itt kénytelen volt három hegytetőn: piramisokat építtetni, mégpedig Hodosel-puszta fölött Nagyvárad közelében, ettől 5 mf-nyire Borosjenő közelében a Mokra-hegyen, végül a Világosi hegyen. Ezek a piramisok 12—18 öl magasságúak voltak.

Huszár tudományos munkálatait erősen zavarta az, hogy közben gyakorlati feladatokat is kapott. Így pl. hidat kellett építeni: Nagyváradon, s ugyanott a város és Olaszi közti kanyarokat átvágatnia.

Jelentéseit havonta néha többször is felterjesztette az Építési Igazgatósághoz, ahol azokat az 1817—1820. időszakban Eklér Imre és Markmüller Károly láttamozták.

Jelentéseiből részletesen értesülünk a munkálatok menetéről.. így pl- 1819 szeptemberében Vásárhelyi többek között Pelbárthida, Nyüved, Csökmő, Szalárd, Váncsod környékén felvételezett, Keller Ignác pedig Gyanta, Erdőgyarak körül dolgozott, Schmidt végül Borosjenő vidékén háromszögeit. 1819 októberében a háromszögelési állomások Sarkad* Elek, Mezőberény, Csökmő, Berettyóújfalu között már fel voltak állítva. A jövő évre maradt a további állomások elkészítése a Berettyó vidékén Kismarja, Szalárd, Csatár, a Sebes- Körös környékén Nagyvárad, Cséfa, Kardónál, a Fekete-Körös mentén öt állomás Hosszúaszóval és Tenkével, végül pedig a Fekete- és Fehér-Körös közti nehéz, erdős vidék. Az utóbbin Zarád és Buty- tyin között három piramist kell állítani, s ezzel befejeződik a háromszögelési állomás hálózatainak felállítása.

A telet a nagyváradi irodában meglevő község- és birtoktérképek felhasználására, illetve redukálására fordították. 1819. november végéig Arad megyéből 23, Biharból 72, Békésből 6, Hevesből 1, összesen 102 ilyen térképet használtak fel és rajzoltak át. Kilátásban volt még ekkor 95 más község térképének feldogozása.

216