Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 4. A Zagyva és a Tarna
levezető árkot. 1795-ben Jákóhalma, Jászdósa és Jászberény egye- sült erővel építettek a Tárnának egy 1000 öl hosszú és 5 öl szélességű csatornát, amelyet a nádorról József-ároknak neveztek el Bedekovich 1808-i térképén »Ásvány« néven van felrajzolva ez a csatorna. Eddig az időpontig már annyira haladtak a jászok a vadvizek és a folyók árja elleni küzdelemben, hogy ezen a térképennem kevesebb, mint 6 csatornával és a Holt-Tárnán 14 gáttal találkozunk, 1817-ben a Zagyva szabályozására készítettek terveket a jászok, s ahhoz hozzá is kezdtek, de a munkálatok az egyes községek közti ellentétekre vezettek, és csakhamar megszakadtak. Csak 1854-ben folytatták azután a munkát, amikor egy 4000 ölnyi csatornát építettek a belvizek levezetésére. 1850-ben Jászberény épített a város védelmére gátakat, amelyeket Herkules-gátnak neveztek. A Tisza elleni védelemben Jászkisér volt leginkább érdekelve Apránként egész sor töltést húzott határában a Tisza vízáradásai elé. 1860-ból nem kevesebb, mint 10 ilyen védgát nevét ismerjük Kisér határából. Mindezt a jászok saját erejükből, minden külső segítség nélkül teljesítették. 1787-ben Mocsy György vette fel a Zagyva egy szakaszát Jánosod3 határában, egy másikat pedig az ugyanitteni Mizse-pusztáról, részletesen, 1 : 7200 léptékben, egy harmadikat Tótkér pusztáról a Zagyvával és Tárnával. Vályi György is térképezett itt, 1777-ben Kürt-pusztát vette fe]’..1797'ben pedig Kisér határát a Tárnával. Tomcsányi Ádám, a későbbi egyetemi tanár fiatal mérnök korában, 1789-ben a Zagyva és Tárná szabályozása érdekében 8 térképet vett fel Jászberény környékén, de ezeket nem lehetett megtalálni. A Tisza-mérés nem terjeszkedett ki a Zagyva vízterületére, csupán az 1840 körüli években Tomsich Mátyás szintezte a Tárnát Zsadánytól lefelé. Névtelenül készült a XIX. század közepén egy térkép a Zagyva Jásztelek és Szolnok közti szakaszáról, hosszszelvénnyel együtt. Ez részletes felmérés eredménye volt. A szabadságharc után Stettner és Grasgruber mérték fel a Tárnát Zsadánytól lefelé Mihálytelekig. 1853-ban ismeretlen mérnök szintezte a Tárnát Zsadány alatt, és készített róla keresztmetszeteket is. Ezeket a felvételeket Haynald István hitelesítette. Ezek a nem jászsági mérnökök azonban többnyire csak a jászsághoz nem tartozó pusztákon és a Tárnának a Jászságon felüli szakaszán dolgoztak. Maguk a jászok láttak hozzá a szabadságharc után a szervezett árvédelmi munkálatoknak. 1851-ben alakult meg itt az első árvédelmi szervezet, a Jászkiséri Tiszaszabályozási Társulat, ennek 204
