Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó

most már nem keltett semmi különösebb visszhangot, hiszen a tiszai munkálatok akkor már teljes erővel folytak.

A már 1851-ben elkészült tiszafüredi átvágás után 1854-ben sok helyen folytak az átmetszések.

1855-ben az uralkodó, Pasetti Flórián miniszt. tanácsost bízta meg a tiszai munkálatok felülvizsgálásával, illetőleg Paleocapa javaslata revíziójával. És ekkor Pasetti igazságot szolgáltatott Vásárhelyinek, amikor visszatért az átvágásos rendszerhez. Mindössze annyiban tért el Vásárhelyi javaslatától, hogy 120 átmetszés helyett csupán llí-et javasolt, s hat osztálymérnökség helyett négy folyamosztályt. Pasetti térképre is vitte javaslatát, ez volt az ún. Pasetti- féle térkép, amely ma már nem található meg.

Pasetti javaslatát azután az 1857 augusztus 1-én feloszlatott szabályozási bizottság helyett felállított Tiszaszabályozási Központi Felügyelőség hajtotta végre. Ennek a következő szervei voltak: 1. Bereg (Tiszaújlak—Csap), Beregszász székhellyel. 2. Felső-Szabolcs— Bodrogköz (Csap—Tokaj), Nagytárkány székhellyel. 3. Alsó-Szabolcs (Tokaj—Tiszafüred), Tokaj székhellyel. 4. Heves (Tiszafüred—Csong- rád), Szolnok székhellyel. 5. Csongrád (Csongrád akkori határ), Szeged székhellyel. 6. Bács (Vajdaság—Józseffalva), Ökanizsa székhellyel. Az utóbbi területe a határvidéket is befoglalta Titelig. Ezeket a Budán működő központ irányította.

Az egykori tiszai mérnökök közül az abszolút kormány műszaki szerveiben sokan dolgoztak. 1853-ban megszervezték a kormányzóság építészeti szakosztályát, s bár osztrák főigazgató került ennek élére, de ott találjuk Tenczer Károlyt, Ringer Jánost, akik Budán dolgoztak, Sopronban Rauschmann Gusztávot, Pozsonyban Forber- ger Lajost, Vaisz Antalt (ekkor már Waiss), Kassán Fest Vilmost és Asboth Mihályt, Nagyváradon Wallandt Henriket. E tiszai mérnökökön kívül más jónevű vízimémökök is tagjai voltak az építészeti osztálynak, mint pl. Liedemann Emil. Végeredményben az abszolutizmus tagadhatatlanul színvonalas műszaki személyzetének java részét még Lányi nevelte a Tisza-mérésen. Az Építési Igazgatóságnak ekkor már kiterjedt szervezete volt; az öt tartományra osztott országban 10 felügyelő, 25 főmérnök, 30 I. oszt. mérnök, 31 II. oszt. mérnök, 96 I. oszt. segédmérnök, 97 II. oszt. segédmérnök, 82 mérnöknövendék, amint azt Ember Győző kutatásai megállapították.

1857-ben Herrich Károlyt nevezték ki a Tisza-szabályozás központi felügyelősége ideiglenes főnökének, 1858-ban végleges vezetőjének. Herrich ugyan nem vett részt a Tisza-mérésben, de előbb sokat dolgozott a Körös-vidéken Püspökladány környékén, jól ismerte a tiszai vizeket, s 1847-ben Széchenyi már osztálymérnökké nevezte ki a Tisza-szabályozáshoz.

192