Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
Egyébként Herrich közvetlenül a szabadságharc leveretése után is a Tiszán dolgozott, ő rajzolta az 1852-i szabályozási térképet. A kiegyezésig mindvégig ő vezette tovább a tiszai munkálatokat, s csak a kiegyezés után vonták a tiszai ügyeket egy kormánybiztosság hatáskörébe. A tiszai munkálatok mindvégig magyar mérnökök kezeiben voltak, ott idegen — Paleocapa és Pasetti tanácsadásain kívül — sohasem fektetett be sem szellemi, sem fizikai munkát, s még az abszolutizmus idejében is az idegen Pasetti kezében is diadalra jutott Vásárhelyi terve, ha nem is teljes egészében. A Tisza-mérés mérnökeinek névsorát a fentiekben kb. hiánytalanul tárhattuk fel, de a szabályozásnak az abszolutizmus korában végzett munkálatai még nem egészen részletesen ismertek. Tudjuk, hogy Boros Frigyes 1853-ban Nagykárolyban intézte a Szamos ügyeit mint »Theiss-Regulirungs k. k. Central 2. Ingenieur«. Pár év múlva a Tisza csongrádi szakaszán vezette az átvágásokat. Bodoki Lajos oklevele megszerzése után Herrich vezetése alatt a tiszai szabályozásokon dolgozott. Csánk Nándor Csap és Tiszaújlak között vezette az átvágásokat. Fodor János mint osztálymérnök irányította .a Tiszafüred és Csongrád közti szakaszon a szabályozásokat. Katona Antal 1850 körül Ókanizsa környékén dolgozott a Tiszán Képessy József vezetése alatt. Képessy József volt itt a vezető mint II. oszt. mérnök. 1852-ben Than Ferenc is a szabályozáson dolgozott. Arról, hogy a tiszai átvágásokon idegen mérnök is végzett volna munkálatokat, nem tudunk, ilyen adat egyetlen egy sem merült fel. Ügy látszik, hogy még az abszolutisztikus korszakban is a Tisza megmaradt a magyar mérnökök munkaterének. Az 1855-ös nagy árvíz az addig elkészített töltések nagy részét megsemmisítette. 1860-ig mégis elkészült Herrich Károly 50 átvágással, vagyis a Pasetti—Herrich tervbe felvett átmetszések 55,5 százalékával, a töltéseknek pedig ekkorra az előbbi árvíz ellenére is 68 százaléka állott már. 1861-ben Weiss István két nevezetes térképet is készített a Tisza szabályozási munkálatainak akkori állásáról. Az egyik: »Übersichts-Karte Des Theiss-Flusses vom Ursprung bis zur Mündung in die Donau mit Darstellung des Standes der Regulirungsarbeiten an .diesem Flusse«, léptéke kb. 1:351 000. Ez a Tisza egész hosszát felveszi, a mellékfolyók közül pedig a Nagymihályi, Ungvár, Munkács, Szinyérváralja, Nagyvárad, Tenke, Borosjenő, Soborsin községek közé eső területen levőket. Feltünteti az elkészült és tervezett átvágásokat, töltéseket, ártereket és a Tisza árvizétől mentes területeket. A másik ugyanazon évből való és címe: »Átnézeti térképe a Tisza völ33 193