Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

23-án vette ki. 1848-ig nem tudjuk hol dolgozott, de ebből az idő­ből van egy térképe a Tisza, Szolnok és Mindszent közti szakaszá­ról. 1848. május 8-án a Tisza-szabályozás tiszadobi osztályánál mér­nöki állással kínálták meg, amit még máj. 21-én el is foglalt, és ott Perleberg vezetése alatt dolgozott. 17. Banieczky János. Szül. 1807-ben Nigro-Donajec nevű ga­líciai községben Üjsandec mellett. Tanulmányait az Institutumban végezte,! ahol első szigorlatát a geometriából 1840. aug. 3-án tette le, de az utolsót csak 1844-ben, ezért oklevelét csak 1844. júl. 21-én kapta meg. A Tisza szabályozásánál dolgozott. 1846. júl. 1-én Kecz- kés ajánlotta Széchenyinek a Tisza 19—21. sz. átvágásainak veze­tésére, havi 45 Ft fizetéssel. 18. Barla Sámuel, újfalvi: 1803-ban született. Oklevelét az Institutumban 1838. máj. 25-én vette át. 1837-től gyakornok volt az Építési Igazgatóságon,’ sőt a Tisza-terveken is dolgozott. 1840 körül a Kulpán vett fel hossz- és keresztszelvényeket Károlyváros és Sziszek között, mint kir. mérnök. 1848 márciusában osztály­mérnök volt a Tisza-szabályozás felsőszabolcsi osztályánál. 19. Barta Samu. 1846. júl. 1-én Keczkés ajánlotta Széchenyinek a Tisza-szabályozás vásárosnaményi osztálya mérnökének havi 100 ft fizetéssel. 20. Bátky Károly. Nem dönthető el, hogy mérnök volt-e. Pest 1838-i árvízvédelmi pályázatán tervet nyújtott be arról, hogy mindkét parton kőbástyát kell építeni a volt árvíz szintjénél 1 lábbal magasabbra, Váctól kezdve pedig rendes mederbe kell szo­rítani a Dunát. Pesttől csatornát kell építeni a Tiszához és a cse­peli és margitszigeti ágakat el kell zárni. Szinyei bibliográfiája úgy tudja, hogy kecskeméti tanító lett volna, aki 1845-ben megírta -Budapestnek árvíz elleni megóvásáról« c. füzetét. Lehetséges, hogy egyazon személyről van szó. 21. Batáry Pál. 1784-ben született Kecskeméten. Szigorlatait az Institutumban 1810-ben tette le, oklevelét 1813. márc. 12-én vette ki. 1820-ban a Heves megyei Hatrongyos-puszta szép és víz­rajzban igen gazdag térképét vette fel. 22. Báthory István. Mezőtúron született, az Institutum mérnöki okleveleinek anyakönyve szerint Heves megyében, születési évét nem ismerjük. Első szigorlatát 1818-ban tette le, az oklevélig csak 1821. ápril. 7-én jutott el. 1826-ban Vörös László és Keller Ignác mérnökökkel együtt elkészítette Pest szintezési térképét -a budai vízmérőn lévő 10’ 18" vízmagasság szerént«, amely kéziratban ma­radt fenn. 1827-ben Huszár vezetésével mért a Dunán. 1838-ban a 18

Next

/
Thumbnails
Contents