Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Bega-szabályozás mérnöke volt. 1835—1847-ig mint lugosi kamarai mérnök szerepelt.

23. Bauer Antal. Életrajzából csak annyit tudunk, hogy oklevelét az Institutumban szerezte 1798. jún. 8-án. Mint B.-Bodrog megye mérnöke 1825-ben elkészítette megyéje térképét, s ebben részletesen ábrázolta a vízrajzot, amely metszetben is megjelent. Ehhez való előkészülete lehetett az a páratlan kéziratos atlasza, amelyben megyéje minden községének határát felvette a legrészletesebb vízrajzi adatokkal együtt. Ez a gyönyörű kéziratos atlasz 1805-ből származik. Egy szerémségi uradalmat, Zsivát is térképezett igen gazdag vízrajzzal. Hitelesítései 1815—1829 közötti időkből maradtak.

24. Bauer János. Életrajzát nem ismerjük, s azt sem tudjuk, hogy hol tanulta a mérnökséget. A múlt század elején a Balaton bozótjait térképezte.

25. Beck Pál. 1780 körül Zemplénben térképezett, s térképein szép a vízrajzi anyag. 1776-ban a Tisza egyik kanyarát vette fel Karódnál.

26. Becker János. 1785-ben már hajózási mérnök volt, aki a Száván és Kulpán dolgozott. 1788-ban, amikor megalakult az Országos Építési Főigazgatóság, ő lett a horvátországi kamarai igazgató mérnök.

27. Bedekovich Lőrinc, id. Életrajzáról csak annyit tudunk, hogy horvátországi nagynevű családból származott, és 1751 körül született. 1815-ben Kiskunmajsán térképezett.

Egyike volt a XVIII. század legkiválóbb magyar vízimérnökeinek. Különösen remekbe készültek az elmocsarasodott Jászság egyes községeinek térképei, meg a Zagyva óriási vízterülete. Első fennmaradt térképei 1779-ből valók. Ügy látszik, hogy 1784-ben lett a szabad kerületek hites földmérője, s attól kezdve igen nagy számban készültek térképei. Ezek korban megelőzik a II. József-féle katonai térképezést, s kivitelben és pontosságban jóval felül is múlják azokat. Igaz, hogy többnyire csak egyes községek határára terjednek ki, de van néhány lapja, amely a szabad kerületek egyikét teljesen is felöleli. Különösen bámulatosan gazdag vízrajzi jelzésekben, mert a mocsaras Jászságban erre nagy szüksége volt. A Zagyva jászsági szakaszának térképén nem kevesebb, mint 13-féle vízrajzi elemet ábrázolt, s különösen a partok minőségére és magasságára volt tekintettel az árvizekkel kapcsolatban. Térképeiből egyet Karacs metszett rézbe, a többi kéziratban maradt fenn. Fontosabbak vízrajzi anyagukkal a következők:

1779: Kisér határa.

1780 körül: Árokszállás határa.

2*

19