Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

1784: »Mappa Cursum Danubii a ponté navali inter Budám et Pestum erecto usque margines I. Cottus Albensis ...« A Duna rendkívül részletes vízrajzi térképe a budai hajóhídtól Fejér megye határáig, igen gazdag vízrajzi anyaggal, ami még a partok minőségére, zátonyokra, a hajóközlekedés legmegfelelőbb vonalára stb. is kiterjed. Mértékaránya kb. 1 : 28 000.

1786: »Praeliminirter Fluss Charte des Theiss Flusses durch den Pester Bezirk...« A Tisza térképe a Sajó torkolatától Csong- rádig.

1800 körül: »Mappa Cursum Tibisci per margines I.-ti Comit Pestiensis representans.« A Tisza térképe Pest megye határán folyó szakaszáról.

Vízépítői tervei közül legértékesebb Duna—Tisza-csatorna tervének térképe. Ez 1791-ben készült kéziratban; ma is megvan, s •címe: Exacta Tabula Planimetrica Regionibus Coeli attemperata Faciem Terrae inter Danubium et Tibiscum. . . Cum propositione Navigationen! Danubialem cum Tibiscale per Erectionem Canalis navigabilibus ad praedicta Emporialia Lica Directi Medio Fluvii Rákos aliarumque interterrestrium Aquarum Connexionis.« A terv a Pest és Cegléd közti terepen vezeti a csatornát és igen lelkiismeretes felmérés, csillagászati meghatározások és szintezések eredménye.

Bállá csatorna-terve elsüllyedt az osztrák bürokrácia útvesztőjében, sőt volt idő, amikor egészen eltulajdonították maguknak az osztrákok. Fennmaradt térképe azonban vitathatatlanul bizonyítja egyik legnagyobb magyar vízimérnökünk kiváló képességeit.

Állapítsuk meg, hogy a Duna—Tisza-csatorna tervének első részletes kidolgozója a magyar Bállá volt, s bár azt Dilher Althen Ferenc szolnoki katonai parancsnok már 1715-ben felvetette, majd Schierendorf Christian udvari kamarai titkár 1718-ban is hangoztatta szükséges voltát, Schönstein Ferenc udv. tanácsos pedig 1789-ben erősen követelte megépítését, sőt Sax Zakariás megbízást is kapott a tervek kidolgozására, a terveket mégis csak Bállá készítette el 1791-ben. Utolsó jelentését 1806-ban adta e tervvel kapcsolatban, azután többé nem foglalkozott vele.

Bállá nagyszerű vízimérnöki munkálatain kívül sok egyéb műszaki problémával is foglalkozott, régészettel, súly- és mérték problémákkal, sőt még hangtannal is. Egyik legnagyobb általános műveltségű műszaki szakemberünk volt a múlt század fordulóján. (Részletes életrajzát Fodor Ferenc: Bállá Antal élete és műszaki munkássága (1953) c. munkájában dolgozta fel.

16. Balthazár János. 1801-ben született Szarvason. Szigorlatait az Institutumban tette 1819-től 1824-ig. Oklevelét 1824. jún.

2

17