Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
felvett 7 szelvényt. A munkálatokban számos urbariális térképet is felhasználtak, összesen 196 szelvény van készen 241 lapon, amelyben benne vannak az. 1837-—39-i felvételekhez végzett kiegészítések is. A felvett terület 75 négyszögmérföld. A háromszögelés 1840-ben meghatározott 123 tornyot. Szintezési munkálatokat is végeztek, mégpedig Reitter és Brandstetter a Duna és Tisza közötti terepet szintezte, Vaisz a Tiszán libelláit Csongrádtól Titelig, Szeged és Csurog között pedig Komnenovich. A szintezett vonal hossza 145 mf. Felállították a vízmércéket, mértek sebességeket és készítettek vízemésztési szelvényeket. Az utóbbiakat nagyobbára Nagy végezte, aki a mércéket Tiszaföldvár, Zenta, Csongrád, Szolnok, Tiszafüred, Tokaj,) Vásárosnamény és Tiszaújlakon rendezte be. A munkálatokhoz ebben az évben a következő műszereket használtak: 11 felvevő asztal, 4 szintező műszer, 1 teodolit (nyolchüvelykes), 1 áttevő műszer, 1 Woltmann-csavar, 1 chronométer. A szokványos térképeken kívül 1840-ben is elkészítette Lányi a kész szelvények áttekintő lapját, amelyen már a Tisza eredetéig vannak feltüntetve a munka eredményei. A tiszai munkálatoknak nem szerves része, de igen figyelemre méltó az a térkép, amelyet a Duna és Tisza közti terep szintezéséről Reitter és Brandstetter vettek fel és Lányi revideált. Ez kétségtelenül Beszédes csatornatervével kapcsolatban vétetett fel. Ugyanezen idő tájban készült el egy másik áttekintő térkép az egész tiszai felvételi munkálatok 1” = 200° léptékű szelvényeiről Kőrösmezőtől Titelig. Ez az egész munkálatok befejező lapjának tekinthető. Magukból ezekből a léptékű szelvényekből, sajnos, már csak 82 darab található fel, de a Szeged és a Tisza torkolata között felvett keresztmetszetekből megvan 317 darab. 1841-ben a Tisza térképezése teljesen befejeződött, s csak a szintezés, a sebességmérés és a szelvények felvétele nem volt még egészen készen. Ilyen kisebb részletmunkálatok még eltartottak egy ideig, s 1841. május 11-én pl. a Helytartótanács sürgette az Arad, Temes, Csongrád, Torontál megyék és Szeged területére eső munkálatok végleges befejezését. Közben arra is volt gondja Lányinak és mérnökkarának, hogy az akkor széliében használt Schedius-féle Magyarország-térképe hibáira rámutassanak. 1841. április 28-án felterjesztette Lányi a Schedius-térképen általuk észlelt földrajzi hosszúsági- és szélességi hibákat. Kimutatják 55 helység fekvésében megállapított hibák jegyzékét. Ebben pl. Nagyvárad helyzetében 13’, Máramarosszigeté- ben 27’, Husztéban 25’, Magyarkanizsáéban 8’, Nagykikindáéban 10’ hosszúsági hibát találtak. ii* 163
