Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó

Ügy látszik, hogy 1841 után csökkent munkaerővel folyt tovább a folyómetszetek felvétele. 1844-ben elkészült végül a Tisza hossz- metszete Máramarosszigettől torkolatáig .1 :28 800 léptékben, 1 : 144 magassági arányban. Ez nemcsak a Tisza egész hosszát ábrá­zolja, hanem egyúttal a partok lejtfüggőit is feltünteti, s megadja a fenék lejtfüggőit a meder sodrában. E hosszmetszet 65 szelvényből áll, de belőlük már csak 14 darab található meg. Felvettek 1844-ig ezeken kívül még 300 keresztmetszetet Má- ramarossziget és Tokaj között, 81-et Tokaj és Tiszaluc között, 458-at Tiszaluc és Szolnok között, 316-ot Szolnoktól Szegedig, 317-et Szegedtől a torkolatig. Összesen 1472 keresztmetszet készült egysé­ges alapon. Közben már megmozdultak egyes érdekeltségek a szabályozás irányába is. 1842-ben, mint ismeretes, Beszédes József, Horváth Jó­zsef, és Háky Dániel Szabolcs megye megbízásából egy átmetszési tervet dolgozott ki a Komoró és Kerecsen közti kanyar szabályozá­sára. Igen részletes terv ez, 1 : 720 léptékben, megfelelő hossz- és keresztmetszetekkel, s ma is megvan. Nem tudni, kinek megbízá­sából készített Königer Gyula mérnök egy átnézeti hosszmetszetet a Tiszaújlak és Szlankamen közti szakaszról 1 : 500 000 léptékben. Ez már kétségtelenül valami általános szabályozási terv érdekében készült, de nem a Tisza-mérés keretében. 1845-ben a tiszai mérnökök is szabályozási tervekkel foglalkoz­tak. Ekkor Vásárhelyi is belekapcsolódott a szabályozási előmun­kálatokba, mint az Építési Igazgatóság alkalmazottja. 1844-ben értekezletet tartott Vásárhelyi egyes megyék kikül­dötteivel, így szeptember 20-án Zemplén, október 5-én Szabolcs, ok­tóber 6-án Borsod megyék, október 27-én Szeged város, november 4-én Torontál megye küldötteivel folytatott megbeszéléseket a szabályozás ügyében. A megyék ezeken a megbeszéléseken általá­ban hozzájárultak a szabályozáshoz, de különleges kikötéseik is voltak. Zemplén erősen állást foglalt Beszédes Komoró—Kerecsen közötti szakasz-átmetszési tervével szemben, amelyet az Szabolcs megye megbízásából dolgozott ki. Hogy Vásárhelyi ebben az időben már foglalkozott a Tisza-szabályozási előmunkálatokkal, annak megállapítása igen fontos, mert megdönti azt az eddigi felfogást, hogy ő 1846-ban hirtelen kapcsolódott volna bele a szabályozási munkálatokba, s hogy tervezetét alig néhány nap alatt készítette volna el. Éppen így hibás az a felfogás, hogy Lányi é% mérnökkara ki­zárólag csak a felmérésekkel foglalkoztak. Munkálataik végén fő­leg a szabályozás foglalkoztatta a tiszai mérnököket is. 1845-ben pl. Müller Lőrinc a régi töltéseket szintezte a jobbparton Cigánd és 164

Next

/
Thumbnails
Contents