Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

nőkévé történt kinevezését. Vásárhelyi ezzel be is fejezte dunai munkálatait a helyszínen, de mint I. hajózási mérnök tovább is részt vett a dunai felmérés irányításában. 1837-től kezdve a központban az ő kezén mentek át a tiszai ügyek is. Közben más feladatokat is megoldott; irányította a Rába-szabályozás terveit 1838-ig, s a Fertő-lecsapoló csatorna terveit. 1838-ban az Athenaeum-ban hozzászólt a Lánchídépítés problémájához is, s ugyanazon évben — még a pesti nagy árvizet megelőzőleg — rámutatott az itteni veszedelmes helyzetre, utána pedig cáfolta azt a hibás felfogást, hogy az épülő híd veszedelmes jégtorlódásokat fog okozni.

Az 1838. év egyébként Vásárhelyi irodalmi működésének legtevékenyebb éve. Cikkei majdnem mind az Athenaeumban jelentek meg. »Néhány figyelmeztető szó a Vaskapui ügyben« címen rámutat arra a hibás nézetre, hogy az ottani sziklatorlaszok elháiítása olyan mértékben apasztaná a vízszintet, ami a magyar folyókra jelentősebben visszahatna. Ez a cikke ismét főleg Beszédes véleményével állott szemben. Al-dunai tanulmányai eredménye volt az

1838-ban az ottani egykori Traján-út, Traján-híd, és Traján-tábla ismertetése.

1841. július 11-én egy értekezést írt a vízsebesség méréséről, amely ma is megvan eredeti kéziratában. Címe: »A’ sebesség fokozatáról (Geschwindigkeit-Scale) folyó-vizeknél; felvilágosítva egy a’ Dunán mért keresztmetszés ’s abban talált sebességek által; továbbá a’ Duna vízemésztéséről különböző vízállásoknál.« Terjedelme 21 ívoldalnyi kézirat. Melléklete egy táblázat a Duna vízsebességéi ől és egy kereszt-szelvény. Nyomtatásban ez a nagyon becses éi tekezés 1845-ben jelent meg az Akadémia Évkönyveiben.

1835-ben kelt egy kéziratban maradt utasítása: »Instruction für die hydrometrische Vermessung des Donau Stromes in Ungarn von oesterreichischen Gränze bis Peterwardein« címmel. Ez az utasítás sehol sem jelent meg nyomtatásban.

Irodalmi munkássága ilyen bőséges termésének eredménye az lett, hogy az Akadémia 1838. szeptember 8-án rendes tagjának választotta meg.

1839- ben a nádor Berger Lajossal, a horvátországi igazgató- mérnökkel vizsgáltatta felül Vásárhelyi al-dunai útépítését, s ennek véleménye igen kedvező volt, úgyhogy Vásárhelyivel is készíttette az út meghosszabbítására vonatkozó tervezeteket.

Széchenyi szívesen bekapcsolta volna a Lánchíd építkezésének munkálataiba is, s fel is hívta erre, de a szorosabb kapcsolat nem sikerült, bár részt vett az építkezés ellenőrzésében.

1840- ben tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását a Berety- tyó hajózhatóvá tételéről, ami a Tudós Társaság Évkönyvében meg is

123