Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Fgy azonos nevű mérnök 1798-ban Gömör megye mérnökeként vett fel ott községhatárokat. Legfőbb munkatere később Bihar megyében volt, de Szabolcsban is dolgozott a Tiszán. Legszebb vízrajzi térképei közül valók a következők:

1811: A Sárrét gazdag vízrajza Komádi község környékén.

1812: A Korhány hirhedt folyása Nagyszalontánál: egyik legszebb vízrajzi lapja.

1813: Oláhszentmiklós határának gazdag vízrajza a Barakonyi- érrel és számos egykori vízfolyással, amelyek nagy részének ma már nevét sem ismerjük.

1818: Hajdúbagos környékének egykor igen gazdag vízrajza.

1818: A Tisza Fényeslitkénél.

1819: A Kissárrét egy részlete Méhkerék környékén, rendkívül gazdag régi vízrajzi anyaggal.

1819: Derecske környékének eredeti vízrajzi állapota.

1820: A Kálóér Derecske községnél (Bihar m.).

1823: Vály Györggyel elkészítették a Tisza—Zagyva—Tárná zugának rendkívül érdekes ősi vízrajzi állapotát feltüntető térképet.

417. Reitter Ferenc. 1813. március 1-én született Temesvárott. Itt végezte 1828-ban a gimnáziumot, a filozófiát pedig Szegeden. Mielőtt az Institutumba iratkozott volna, gyakornokoskodott a temesvári főmérnök mellett. Első szigorlatát 1832-ben tette le, de oklevelet csak 1835. július 10-én kapott. Már 1833-ban belépett az Építési Igazgatóság szolgálatába, s 1834-ben Zornberggel Szeged környékén háromszögeit, ahová 1 frt. napidíjjal küldötték le. Igen jó képzettségű mérnök volt, rajzot Szegeden tanult az ottani rajziskolában, az egyetemen pedig külön matematikai és filozófiai szigorlatot is tett. Lányi dicsérte jelentéseiben kiváló képességeit a háromszögelésben és a vízszabályozási munkálatokban. Lányi főleg háromszögeléssel foglalkoztatta. 1835. március 18-i felterjesztésében kérte Lányi, hogy a Szolnok és Tokaj közti háromszögelésekre Reittert küldje ki az Építési Igazgatóság. Elsősorban a háromszögelési főhálózat felvételén dolgozott, s ennek egyik részét mérte a Maroson is. 1837-ben tiszai-marosi munkálatait félbe kellett szakítania, mert átküldötték a Pozsony és Nagyszombat közt folyó vasúti vonal építéséhez, ahol Hieronymi tervei szerint ő jelölte ki a vonal Pozsony után következő részét. 1840 nyarán őt és Brand- stettert bízták meg azzal, hogy a Dunától a Tiszáig vegyenek fel a terepen egy szintezést, ami az akkor ismét szóba jött Duna-Tisza- csatornával volt kapcsolatban. Ezt a munkát kitűnően fejezték be. 1844-ben ugyancsak Brandstetterrel metszeteket készített a Tiszán Szeged és Csongrád között. 1846-ban az Építési Igazgatóság rajzoló mérnöke volt évi 400 Ft fizetéssel. 1848-ban a közmunkaügyi mi100