Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

nisztériumba osztották be, de itt nem vízépítési, hanem vasútter- vezési ügyekkel foglalkoztatták. A szabadságharc után 1850-ben a helytartóság műszaki igazgatóságához nevezték ki, s 1851-ben főmérnök lett. Itt nagyobbára már nem vízépítési ügyeket vezetett. Csak 1856-ban kezdett ismét vízszabályozási problémákkal foglalkozni amikor elkészítette a budai Duna-part szabályozási tervet a Batthyány tér és Gellérthegy közti szakaszról. 1865-ben készült egyik legértékesebb vízszabályozási tervezete: »Buda-Pest kornyékének térképe. Tervével a Buda-Pest várossának a jegtorlodasok- tól származható veszedelem elleni biztosítására javaslatba hozott Duna-szabályozásnak, és az azzal kapcsolatban álló s Pest-varosán átvonuló hajókázható csatornának.« Ezt a tervet 1 : 38 000 léptekben rajzolta meg. E pesti körcsatorna terve már jóval előbb kísértett s Reitter most csak felelevenítette és részleteiben is kidolgozta. Ugyancsak 1865-ben jelent meg a következő című ropirata. » Duna-szabályozás Buda és Pest között, pesti hajózási csatorna, Csepelsziget s a soroksári Duna-ág balpartján fekvő ártér armen- tesítése.Abben azt kívánta, hogy a Dunának a Gellérthegyen aluli szakaszát egységes mederbe szorítsák, a soroksári :agat el

s a hajózási csatorna folytatásaként a soroksári agat is hajózhatóvá kell szabályozni. A pesti hajó-csatorna tervet az Akadémiában bemutatta, s erősen propagálta is, de nem ért el eredményt Amikor a Közmunkák Tanácsát felállították, Reitter lett annak első vezetője. Az Akadémia is tagjává választotta, »A pesti Duna-csatorna a hozzá kapcsolt minden remények valósitasara alkalmas utak es módokról« címen tartott előadása volt a székfoglalója 1867-ben. Budapesten halt meg 1874. december 9-én. Részletes eletrajzat Sárközy Imre írta meg a Magyar Mérnök és Építesz Egylet éti Értesítőjében, 1895-ben.

418 Reizner János Gáspár. XVIII. századbeli mérnök, valószínűleg kamarai mérnök volt. 1752-ben elkészítette a Labore folyo Nagymihályi és Barkó községek közti szakaszának térképét a folyo

régi és új medrével.

419. Remenyik Károly. Dobsinán született 1820-ban. Az Insti- tutumban végzett 1846. november 18-án, s oklevelét 1847. március 12-én váltotta ki. Rövidesen felvették a Tiszát szabályozó mérnökök sorába. Az 1840-es években a Hernád több szakaszáról készített e mérési vázlatokat.

420. Réthi Gábor. XVIII. századbeli mérnök, akiről semmi közelebbit nem tudunk. 1774-ben Pusthi Lajossal elkészítették a Tisza Vári és Nagylónya közti szakaszának kezdetleges térképét egy egészen egyszerű átmetszési tervvel.

101