Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga
tan. Ennek részei: A folyók méreteiről, a vízépítési sarkantyúgátakról, a rőzsekötegekről, a partok erősítésére való intézkedések megállapításáról, csapógátakról, védf alakról, rőzse- gátakkal való erősítésről, a töltésekről; a folyók hajózhatósága, mélységmérés, új medrek készítése; a mocsarak kiszárítása; száraz rétek öntözése. Anyaga tehát jóval tágabb körű, mint a később megjelent Petzval-féle vízépítésé. Ha ezt használták Schmidt idejében, akkor igen jó vezetőjük volt ez a mű. Már definíciója is világos és értelmes: „A hydrotechnia a folyók szabályozásának tudománya.” Két tábla rajza különféle folyómetszéseket, felmérési irányokat, vízépítési eszközöket, mint pl. bak, karók, cövekek, gátkötések stb. ábrázol. Érdekes és jellegzetes jelenség, hogy Petzelt tanszékre lépésekor mennyivel haladottabb színvonalon állott az Institutum- ban a vízépítés tudománya, mint a geodéziáé. Különleges magyar okai is vannak ennek, hiszen már II. József szervező rendeleté rámutatott, hogy elsősorban a vizek szabályozása céljából van szükség a mocsarakkal elárasztott Magyarországban mérnökképzésre. Petzelt professzorsága azután korának egészen modern alapjaira helyezte a vízépítéstani anyagot is. Tananyaga éppen olyan kőnyomatban jelent meg, mint földméréstana. Címe: „Előadások a Magyar Királyi tudományos Egyetem Mérnöki Intézeténél a’ vízmoztanból, víz és malom építészetből, az egész Szöveg 564 idommal. Petzelt József a’ gyakorlati mértan és vízépítészet r. ny. tanára által 1846/47. iskolai évben Pesten.” Egy példánya a Műszaki Egyetem könyvtárában van. A 990 írott lap és 4 tábla terjedelmű hatalmas munka semmiesetre sem Petzelt fogalmazása, mert ő nem írt magyarul, de hogy ki írta le és adta ki előadása anyagát, nem tudjuk. „Tartalékjának kivonata a következő: I. rész: „Vízmoztan” (Hidraulika). I. A’ víznek kifolyása víztartókból. II. A’ víz mozgása folyamokban. III. A’ víznek ütése. II. rész: Víz-építészet. I. Vízmérés (Hydrometria). II. Földi építmények állandósága. Védfalak mértékei. III. Alapzás. Vízvéd építészet. (Partépítés, sarkantyúk építése, folyam- gátok építése, folyamkanyargók átvágása, mocsarak lecsapo- lása.) Vízhaszon építészet. (Esővíz tartók, artéziai kutak, utzavíz, szemét és házi ivóvíznek vezetése, ganaj elúsztatására szolgáló csatornák, öntözési intézetek, fát úsztató intézetek, hajókázó csatornák. Folyamok hajózhatása. Vízi malmok.) 7 Institutum Geometricum 99142 8T> 97
