Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga

Meg kell állapítanunk ezek alapján, hogy Petzeit tanítási anyaga a vízépítés minden akkor lehetséges problémáját hiánytalanul felölelte. Tudományos színvonalát a mindenütt használt matematikai levezetések, bizonyítások és formulák jellemzik.

Igaz, hogy amikor ez a mű napvilágot látott, s amikor Petzeit ennek anyagát oktatta a leendő mérnököknek, akkor a nagy magyar vízépítők, Beszédes, Vedres, Lányi, Huszár, Vásárhelyi már mind kint dolgoztak a magyar vízi sivatagban, de mégis kétségtelen, hogy ennek a munkának is része lehetett abban, hogy a magyar vízépítők a század közepe táján és az azt követő évtizedekben diadalmasan megvívhatták küzdelmüket a magyar vadvizekkel. A névtelen magyar vízimérnökök hősi serege a szabadságharcot követő évtizedekben már Petzelt- nek ebből a magas színvonalú tudományából táplálkozott.

c) Mechanika

Eddigi vizsgálataink során már többször rámutattunk, hogy a mechanikával, ahogy akkor a géptant nevezték-, bántak a legmostohábban az Institutumban. Mindig csak a fizika függelékeként szerepelt az előadásokban. Ennek megfelelően irodalma is igen hiányos, s nem ismerjük, hogy tulajdonképpen milyen anyagot adtak elő belőle a hallgatóknak.

Horváth János, a kitűnő fizikus az Institutum megszervezése évében már írt ugyan egy művet, de ez még olyan korai terméke ennek a tudománynak, hogy alig megy túl a fizikán és az egyszerű gépek anyagán. Műve, amely 1782-ben jelent meg, a következő: „Praelectionum Mechanicarum Partes III”. E mű I. részében a szilárd testek sztatikáját és mechanikáját tartalmazza, s két tábla rajz kíséri. II. része hidrosztatika és hidraulika. III. része azokról a gépekről szól, amelyek az aero- sztatikán és légritkításon alapulnak. Ehhez járul egy függelék, amelyet némely számításokhoz ad segítségül, nemcsak a mérnököknek, hanem a gépészeknek is szánva. Ami gépekre vonatkozó anyag van benne, az kizárólag az egyszerű gépekre, hengerre, emelőre, csigára, csigasorra, továbbá az óra szerkezetére, fogaskerekekre, áttételekre, járgányokra, mérlegekre, vízkerekekre, vízimalmokra, fűrészmalmokra, szivattyúkra szorítkozik. Ennek az anyagnak értékelésében azonban figyelembe kell vennünk, hogy ez a mű még a XVIII. században látott napvilágot.

Horváth után többen is előadták az Institutumban a mechanikát, Nemetz, Gröber, Kiss György, de egyik sem adott elő98