Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga

Ennek a résznek címe: „De constructione pontis praesertim arcuati” (vagyis „A bolthajtásos hidak szerkesztéséről’"'). Gyakorlati célzata mellett azonban ez is inkább elméleti, matematikai irányításokat ad az ívhidak szerkesztésére: a híd mibenléte, rajzolása és modellje, arányai és szimmetriája, a pillérek száma megállapításának módja, a hídra ható erők meghatározása, a pillérek szilárdságának számítása, a híd modelljének elkészítése, végül a pillérek alakjának megállapítása. E gyakorlati irányú részt megelőző elméleti fejezetekben különböző feladatokat boncol pl. a folyó irányáról, a folyóvíz sebességéről, mélységéről, a folyó saját erejével való mélyitési munkájáról, a sebességnek a mederben való változásáról.

Schmidt szintén maga adta elő a vízépítéstant is, de hogy mi volt az anyag, arról nincsen adatunk, mert ő nem írt ilyen tárgyú művet sem.

Tudjuk már, hogy 1837—39-ben Petzvál Ottót nevezték ki a vízépítéstan h. tanárának. Ö ugyan írt egy vízépítéstani művet, de ez csak 1850-ben jelent meg, s így nem tudjuk, hogy ezt az anyagot adta-e elő már előbb is. Petzval művének címe: „Víz-építészettan”. (Hydrotechnia. 1850. 1—266. lap. Litográfia.) Ez már jóval gyakorlatiasabb anyagot ölel fel, mint Rausch fentebbi műve. Főbb fejezetei: I. Alapkészítés. II. Verőgépek. III. Karók. IV. Gátak. V. A víz kimérése. VI. Védfalak, parterősítések. VII. Hídépítészet. Lánchidak. (A pesti Lánchíd leírásával.) Művét 130 ábra kíséri. Gyakorlati iránya mellett is szigorú matematikai alapon tárgyalja anyagát. Számos gépet ismertet, azok szerkezetét leírja és rajzban is bemutatja. Műve már kétségtelenül kora modern színvonalán mozog.

Tudomásunk szerint Hadaly Károly sohasem adta elő az Institutum hallgatóinak a vízépítést, hanem a matézis profesz- szorának nevezték ki 1810-ben, de már győri akadémiai tanár korában írt és adott ki egy vízépítéstani művet, amelynek I. kiadása Győrben jelent meg 1783-ban. Úgy látszik, hogy Schmidt professzorsága idején ez lehetett a hallgatók kézikönyve az Institutumon is. Ennek VII. kiadása 1821-ben jelent meg. Címe: „Elementa Hydrotechniae, quae in vsvm Avditorvm Svorvm elucubratus est”. Rausch elméleti műve után, s Petzval fenti és Petzelt alább tárgyalandó műve között időrendben is közép helyet foglal el, s felfogásában is egyaránt elméleti és gyakorlati. Első része a vízépítéstan elmélete. Ennek fejezetei előzetes ismeretek a folyók természetéről, a folyók különböző állapotairól, a folyók sebességéről és a sebességmérésről, a folyók erejéről, a folyók partjairól. A második része gyakorlati vízépítés96