Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga
rek ismertetése. Részletesen boncolja a különböző térképvetü- leteket, főleg a Bonne- és a Murdoch-féle vetületet. (Az utóbbi akkor igen használatos volt, s a Lipszky-féle első modern Ma- gyarország-térkép is ebben látott napvilágot pár évtizeddel előbb.) Szól a Flamstead-féle vetületről, hajózási vetületekről, centrális vetületekről, sztereografikus és ortografikus vetületekről is. Végül még a napórák ismertetésére is sor kerül. E tartalomból meggyőződhetünk, hogy Petzelt előadási anyaga már egészen színvonalas, gyakorlati, s valóban bevezette hallgatóit a térképfelvétel és szerkesztés tudorrlányába. Kétségtelenül a maga kora tudományos színvonalán mozgott, s már nem a XVIII. századbeli elméleti geometria, hanem elméleti és gyakorlati geodézia volt. Petzelt előadásai óriási színvonal-különbséget mutatnak két elődjéhez képest. Rausch igen tiszteletre méltó és tudós matematikus, aki a gyakorlati életben azonban aligha dolgozott; Schmidtnek már a maga kora tudományos színvonalán is közelebb kellett volna jönnie a mértantól a geodéziához, de hogy ezt a lépést megtette-e, arra nincsen adatunk. Petzelt azonban megtette, s így őt kell a magyar térképfelvételi és szerkesztési tudomány gyakorlati megalapítójának tekintenünk. b) Vízépítéstan Az Institutum hallgatóinak második legfontosabb tárgya a vízépítéstan volt. Lássuk tehát most, hogy mi volt ennek tananyaga és melyek voltak tankönyveik. Már Rausch is írt egy vízépítéstant, amely 1797-ben látott napvilágot. Ez „Compendium hydrotechnicum cum Tabulis aeneis VI” címen jelent meg. Hat mellékletén 42 ábra foglal helyet. Anyaga a következő: I. A folyók sebességének megmérése. II. A partok erősítése. III. A töltésekről. IV. A medrek kiigazításáról. V. A mocsarak kiszárításáról. Anyaga tehát még eléggé sovány, de színvonala matematikai, ábrái világosok és értelmesek. Valószínűleg ezt az anyagot adta elő Rausch hallgatóinak, de ezenkívül van még egy kéziratban maradt műve is ebből a tárgykörből: „Animadversiones in Hydrotechniam” címen. (Rausch kéziratai az Egyetemi Könyvtárban. I. kötet.) E kéziratos mű 64 oldalra terjed, s lényegében nem is hidrotechnika, hanem inkább hidrosztatika és hidrodinamika. Matematikai tárgyalása tisztán elméleti, csak második részében, amely a hidakat foglalja magában, mondható inkább gyakorlati célzatúnak.