Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga

hallgatói ott tovább tanultak. Nem térhetünk ki itt Rausch eme kiváló bányaméréstanára, csak annyit említsünk meg, hogy tárgyalja benne a telléreknek a bányákban való általános helyzetét, az azok irányának meghatározására szolgáló műszereket, mérési vonalakat, bányatérképek készítésének módjait, s mindenütt szigorúan matematikai alapon marad.

Arra, hogy ilyen tárgyú előadásokat tartott volna Rausch az Institutumon, nincsen adatunk.

A Rauscht a tanszéken követő Schmidt György nem adott hallgatóinak tankönyvet, így valószínű, hogy az ő idejében is még az előbbi tankönyvet használták a hallgatók, s hogy ő sem ment túl azon a kissé szűk látókörön, amely a szoros értelemben vett földmérést meghaladta volna.

Petzelt azonban már jóval szélesebb látókörű volt, s amit tőle hallgattak az Institutumon, az már nemcsak földméréstan, hanem geodézia volt. Ö nem írt sem magyarul, sem latinul, német születésű katona lévén, ezért előadásainak anyagát egyik hallgatója, Kálmándy István felavatott mérnök írta meg 1847- ben. Ez a mű litografált jegyzet alakjában jelent meg, s így pontosan az előadási anyagot tartalmazza. Címe: „Petzelt József ... előadásai a gyakorlati mér tanból (Geodesia). Első rész. Elemi vagy is Telekmértan. Második rész. Felsőbb gyakorlati vagy is Ország Mértan.” A terjedelmes munka egy példánya a Műszaki Egyetem könyvtárában maradt fenn. Hogy Petzelt milyen nyelven adta elő ezt az anyagot, nem tudjuk.

Ez az első magyar nyelvű geodézia. Tartalma kora modern tudományos színvonalán állott, s anyaga a következő.

I. rész. 1. szakasz: A logaritmusok. 2. szakasz: Háromszögelési számítás. (Szögletmértan. Síkháromszögtan. Háromszögelési számítás.) 3. szakasz: Analitikai mértan. 4. szakasz: Sík sokszög- mértan. 5. szakasz: Térfogattan. Ebben az első részben a gyakorlati fejezetekben általános geodéziai ismeretek, geodéziai műszerek ismertetése, távjelek, vonalak kitűzése, távmérés, mérőasztalok, szögmérők, iránytűs szögmérők, tükrös műszerek (Pét- zeltnek magának is volt egy saját találmányú tükrös műszere, amelyről később szólunk), lejtmérők, területmérés foglalnak helyet. Ezután következik eme műszerek használata, tovább a görbék, idomok kitűzése, magasságok mérése, libellálás, baro- rnéteres magasságmérés. Tárgyalja végül a birtokok felmérését, területek kiszámítását, területek felosztását, hegyek felmérését.

A II. rész „Ország-mérés”. Ismerteti a földrajzi hálózatokat, vetületeket, mértékeket, mértékarányokat, földrajzi területszámításokat. Ezt követi a mappák készítéséhez szükséges műsze04