Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

I. Az Intstitutum Geometricum előtt

1769-ben 8, 1772-ben 8. Ezeket a nyelvész- és bölcsészhallgatóktól külön sorolják fel, tehát nem tartoztak közéjük. 1767- ben a matematikát 24-en hallgatták az egyetemen. 1768-ban 22 hallgató vizsgázott a geometriából, 1770-ben „ex logica et ma- thesis” 31 hallgató tett szigorlatot, 1771-ben „ex elementis geometriáé et architecturae civili“(!)31 szigorlat volt, 1772-ben „ex mathesi” 13 vizsgálatot tartottak.

Fináczy szerint a nagyszombati egyetemen 1770-ben 80 fizikus hallgató volt, matematikát pedig 170 ifjú hallgatott (25. — I. köt. 319. 1.). Fizikusokon akkor még nem a mai értelemben vett fizikahallgatókat kell értenünk, hanem a II. éves bölcsészeket nevezték így. A „Repetentes Matheseos” címen azonban minden valószínűség szerint a leendő földmérő-matematikusok rejtőznek, legalábbis részben.

De ezek mind csak matematikai alaptanulmányok lehettek. Fináczy is úgy véli (25. — I. 256.), hogy magának, a gyakorlati mértannak és a mechanika elemeinek elsajátítására Mária Terézia uralkodásának korai éveiben egyáltalán nem volt alkalom Magyarországon. Hiszen éppen ezért alapította a szenei Collegium Oeeonomicum-ot, amelynek első tárgya volt a geometria, de ez Fináczy szerint inkább bányászati fizika volt, csak bevezetése volt síktrigonometria. Tanultak egy kevés polgári építészetet és oeconomiát is.

Semmi szervezeti és tudományos akadálya nem lehetett tehát annak, hogy a nagyszombati egyetemen már a XVIII. szá- \ zad közepe táján is el lehessen sajátítani a mérnöki alapismereteket. Már Pauler is azt mondja (csak nem jelöli meg pontosabban az időt, amelyre érti, de mindenesetre az Institutum megszervezését megelőző évekre vonatkoztatva): „Az egyetemen az alkalmazott mennyiségtan tanszékének fő rendeltetése alkalmas mérnökök kiképzése volt. De ez magában elégtelen lévén, a boldogult kir álynő alatt tervezett mérnöki és vízépítészeti intézet szervezése el lett rendelve .. .” (22. 187. 1.)

De a tudományos kiképzés lehetősége a jezsuita rend eltörlése után sem rosszabbodott, mert ezen időpont és az egyetem Budára való áthelyezése közti időszakban is kiváló matematikusok és csillagászok tanítottak ott, mint Mitterpacher József a matézist, Horváth István a fizikát, Dugonich András az elemi matézist, Rausch Ferenc a geometria practica-t.

A bölcsészeti kar- hallgatóinak az I. évben kötelező tárgyai között találjuk a tiszta es alkalmazott matézist, a természetrajzot és alkalmazását a mezei gazdaságra, valamint az iparművekre;

8