Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

I. Az Intstitutum Geometricum előtt

a II. évben a mennyiségtan alkalmazását a mezőgazdaságra és az iparművekre, az elemi természettant. Nem kötelező előadásaik voltak a felsőbb matézis, gyakorlati mennyiségtan (építészet, földmérés, vízműtan), felsőbb és kísérleti természettan, erőműtan (azaz mechanika), csillagászat. Az alkalmazott felsőbb matézis fő rendeltetése a mérnökképzés volt, ahogy a fentieket Pauler is megállapította (22.).

A fentebb már említett tudós professzorokon kívül olyan ragyogó neveket találunk az egyetem tanári karában az Institutum szervezését megelőzőleg is, mint Molnár Jánost, aki 1759-től 1767-ig Nagyszombatban a bölcseletet tanította, amibe akkor a természettudományok is bele voltak ágyazva, majd 1777-ben a budai Egyetemi Tanács assessora volt, s ebben az évben adta ki ,,A természetiekről, Newton tanítványainak nyomdoka szerint” c. műve hat kötetét. Ott volt a professzorok között továbbá 1777-től kerekgedi Makó Pál, a matézis nagynevű tanára, aki 1762-ben jelentette meg „Compendiaria physicae institutio, quam in usum auditorum philosophiae elucubratus est” című munkáját. Mint majd látjuk, mindkettőjüknek fontos szerepük volt az Institutum megszervezésében. Ugyancsak a tanári karban volt. 1777-től Rausch Ferenc is, aki az Institutum első vezető tanára lett, a geometria practica professzora.

Mindez azt bizonyítja, hogy egyrészt már a nagyszombati egyetemen valóban megvolt minden tudományos feltétele a mérnöki alaptudományok elsajátításának, másrészt pedig, hogy az idő teljesen megérett a szervezett mérnökképzésre, s hogy

II. József intézkedéséhez minden tudományos előfeltétel készen volt, s így a szervezés és intézkedés igen szerencsés pillanatban történhetett.

E feltételezéseken és lehetőségeken túl azonban vannak tényleges bizonyítékaink is arra, hogy a nagyszombati egyetem valóban képzett mérnököket. A nagyszombati egyetem bölcsészeti karán ugyanis 1776-ban a matézisből tett szigorlatot Magyar István „geometra püblicus” (27.) Nem tudjuk, hogy mikor szereztek képesítést, de kétségtelenül egyetemi képzettségük volt a következő kiváló földmérőknek is: Mák Domonkos, aki 1773- ban Dobronypuszta ■ térképét készítette el, de egy szép atlasza is van: „Atlas Geographicus exhibens Districtum Tyrnavi Archi- Diocesis Strigoniensis. Authore Domonico Mák, Phil, seos Doctore Pesti. Reo item Primatiali Mathemat 1790.” (Széchényi Kvtár Kézirattára, 545. Oct. Lat.) ciszterci egy 1776-ban kelt s a Pozsony megyei Csáli