Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
IV. Az Institutum Geometricum tanárai
tanára. A bölcsészeti kar jún. 8-án tartott ülésén résztvettek Szűcs István dékán elnöklete alatt Mitterpacher, Rausch, Schön- wiesner, Trenka, Bruna és Dugonics professzorok, s úgy határoztak, hogy a pályázóknak jún. 9-én írásbeli vizsgálatot kell tenniük, amelyen rajzszerekkel, jó minőségű rajzlappal, kínai tussal, geometriai taneszközökkel felszerelve kell megjelenniük. A készítendő dolgozatok elbírálására a bizottság tagjai azután majd jún. 10-én Rausch professzor lakásán fognak összejönni. Az egyetemi tanszékre pályázóktól akkor szokásban volt ilyen vizsgálatot követelni, ami ellen sokan tiltakoztak, sőt voltak olyan kiváló szakférfiak, akik éppen emiatt nem is vettek részt pályázaton; ezért később meg is szüntették ezeket. A zárt írásbeli vizsgálatra ezúttal Rausch állította össze a tételeket, amelyek a következők voltak. A geometria practica-ból: 1. Felosztandó három birtokos között egy sokszög alakú legelő, bizonyos arányos, nem egyenlő részekre, tekintetbe véve a részek termékenységét stb. 2. Kifejtendő a szükséges eljárási módszer az egyes részeknek a többitől való elválasztására, s ennek igazolási módja. A hidrotechnikából: Adott keresztmetszetű csatornában meghatározandó a befolyó víz mennyisége. Milyen hidrotechnikai módszer alkalmazása volna szükséges, általában mely módszerek szokásosak a gyakorlatban, s ha ezek nem megfelelők, milyen alkalmasabb módszer kidolgozását igazolhatja a jelölt matematikailag. A rajzból: Bizonyos megadott feladatok ábráit kellett gondosan és kiválóan megrajzolni, s mindenkinek be kellett mondania, hogy a rajzolási művészet melyik ágában legjártasabb, s hogy a földmérésben vagy hidrotechnikában hol, mennyi gyakorlatot töltött és mikor. Június 10-én Rausch professzornál gyűlt egybe a Kar, az alábbi szóbeli feladatok elbírálására: Magyarázza meg a jelölt az astrolabium szerkezetét és használatát. A nonius és használata. Június 23-án a bölcsészeti kar ülést tartott, amelyen Rausch professzor előadó meghallgatása után az alábbiakban határozott. I. helyen jelölik Tomcsányi Ádámot, aki a bölcsészeti karon három éven át felsőbb matézist hallgatott, azután három év alatt kiváló eredménnyel végezte el a geometria practica és hidrotechnikát; félévi vizsgálatait kitűnően állta meg, s földmérői oklevelét is megszerezte. Szigorlatait és gyakorlatait is kitűnően állotta meg. (Oklevele 1787-ben kelt.) A már 13 év előtt az egyetemi mérnöki tanfolyamán készített és megőrzött 71
