Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

IV. Az Institutum Geometricum tanárai

rajzait ott mintának szokták bemutatni. Ami a földmérői és vízépítői gyakorlatát illeti, senki sem versenyezhet vele a pá­lyázók közül, mert kiválóan végezte el egyes térképeknek or­szágos tekintélyek által rábízott felülvizsgálatát. Nem ismeret­lenek előtte a Kamara felmérési munkálatai sem. Ugyanis a Tanulmányi Alap több birtokát mérte már fel, úm. Csaba, Szent­kereszt, Ostoros stb. birtokokat. (Sajnos, eddig egyetlen térké­pét sem ismerjük.) Több birtokot osztott ki urbariálisan. Ren­geteg erdőket és hegyi területeket évi vágásokra osztva térké­pezett, melyek közül egyesek Csaba kamarai birtokon, mások máshol őriztetnek. Hidrotechnikai munkálatai közismertek. 1789-ben a Zagyva és Tárná szabályozását végezte Almássy Pál megbízásából, s számos állóvíztől szabadította meg a Tisza és a Jászberény közti területet. Itt 8 térképet is vett fel a víz­rajzi helyzetről, mégpedig a legnagyobb gondossággal. Ezen az egyetemen egy évig volt adjunktusa a fizikai és mechanikai tanszéknek. A bölcselet doktora, s már tíz éve ,múlt, hogy a fizi­kának és a mezőgazdaságtannak tanára részben a nagyváradi, részben a pozsonyi akadémián. A pályázaton személyesen nem jelent meg, de ezt a szabályok megengedik. A fentiekben rendkívül melegen ajánlott és nagyrabecsült Tomcsányi Adámmál szemben csak második helyen jelölték Schmidtet, s harmadik helyen Huliman Istvánt. A pályázat eredménye mégis az volt, hogy a gyakorlati mértan tanszékére Schmidtet nevezték ki, Tomcsányi pedig 1801-ben a fizika és mechanika egyetemi tanszékére került. A Helytartótanács 1800. nov. 4-i kelettel közölte az Egyetemi Tanáccsal (38. — 477. — 1800.), hogy a király a geometria practica „et adnexarum scientiarum” tanszékére Schmidtet ki­nevezvén, neki átadandók az összes műszerek, s lakását is vegye át az egyetemi könyvtár helyiségében, ahol a gyakorlati mértan iskolája is van. Előadásait kezdje meg, a gyakorlatokkal együtt. Fizetésül évi 1000 frt-ot utaltattak ki neki. E pályázat lefolyásának részletes ismerete igen érdekesen világít bele az akkori egyetemi tanszéki viszonyokba, s azok be­töltésének módjába is. Különösen figyelemre méltó, hogy meny­nyire nem specializálódtak még akkor a műszaki tudományok. Egy-egy tanár alkalmasnak látszott több műszaki tudomány tanítására is. Így Schmidt előbb a matézis tanszékét helyette­sítette, azután az elméleti és gyakorlati matézis tanára lett Kas­sán, majd jelölték a felső matézis tanszékére az egyetemen, vé­gül kinevezték a geometria practica tanszékére. Tomcsányi meg az utóbbi tanszékre pályázott, de a fizika és mechanika pro­75

Next

/
Thumbnails
Contents